Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája, Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára – közölte az Agrárminisztérium kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Kiemelték, jelentős adókönnyítést, egyszerűbb működést, átláthatóbb adminisztrációt ígér a 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó számára az Országgyűlés elé benyújtott, a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat.
Ismertetik, hogy a jelenlegi, elavulttá és bonyolulttá vált szabályozást felváltó új keretrendszerben három, egymástól jól elkülöníthető és a maguk számára leginkább megfelelő működési forma közül választhatnak a termelők. Maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot. A működési formákhoz egyszerűbb és kedvezőbb adózási formák közül választhatnak az érintettek. A végső cél a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése – hangsúlyozta parlamenti expozéjában az államtitkár az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint.
Farkas Sándor emlékeztetett, hogy hazánkban csakúgy, mint az Európai Unió más országaiban is, megkerülhetetlenné vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése. Az agrár-generációváltás problémáinak megoldásában jelentős lépésként említette az őstermelők és családi gazdálkodók jogszabályi környezetének rendezését – írják a közleményben.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az új működési modellek bevezetése mellett a törvényjavaslat elfogadása esetén az őstermelők választható tevékenységi köre bővül. A termelőtevékenység mellett a mező-, erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet – például falusi turizmust, vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása – is folytathatnak. Így nem kell több vállalkozási formát működtetniük, amivel adóterheik is csökkenhetnek majd.
A minimális éves bevétellel rendelkező legkisebb őstermelők továbbra is mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól, ennek értékhatára a jelenlegi 600 ezer forintos bevételi összegről az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő, ami 2020-ban 966 ezer forint bevételnek felel meg – írják a közleményben.
Kiemelték, továbbra is megmaradna, és az őstermelő magasabb bevételi értékhatárig választhatja majd az átalányadózást. Ez a jelenlegi 8 millió forintról az éves minimálbér tízszeresére nő, ami az idei minimálbért alapul véve 19,3 millió forint. Az átalányadózás mellett az adóköteles jövedelem továbbra is megállapítható tételes költségelszámolással, annak alkalmazása azonban kötelező az átalányadózás választhatóságának felső határát meghaladó bevétel esetén.
Az új működési forma, az őstermelők családi gazdasága a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság összevonásával jön létre, megszüntetve azt az eddig helyzetet, hogy ugyanarra a családi együttműködésre egyszerre kétféle párhuzamos szabályozás vonatkozott. Az őstermelők családi gazdaságát legalább két, hozzátartozónak minősülő mezőgazdasági őstermelő létesítheti annak érdekében, hogy őstermelői tevékenységüket személyesen közreműködve együttesen végezzék. Ebben a formában az átalányadózást legfeljebb a tagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig választhatják, de legfeljebb a minimálbér negyvenszereséig, 2020-as adatokkal számolva ez 77,28 millió forint.
Közölték azt is, hogy a családi mezőgazdasági társaság egy olyan minősítés, amely azon mező- és erdőgazdasági tevékenységet végző gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy erdő-birtokossági társulatok számára válik elérhetővé, amelynek tagjai hozzátartozói egymásnak.
A törvénytervezet külön rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-előállítás szempontjából kulcsfontosságú tevékenységet folytató méhészek számára. Adómentessé válik a mezőgazdasági őstermelő meghatározott méhészeti termékek előállításából származó jövedelme az éves minimálbér felének megfelelő jövedelemig, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 966 000 forint. Ezen felül a méhészeti termékek értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó adómentesség és az átalányadózó őstermelő jövedelmére vonatkozó adómentesség együttesen is alkalmazható, ebben az esetben az őstermelő jövedelme az éves minimálbért meg nem haladó jövedelemig – 2020. évi minimálbérrel számolva 1 millió 932 ezer forintig – mentesül az adófizetési kötelezettség alól – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
MTI
- Hirdetés -