Az elmúlt 15 évben kialakított családpolitika nemcsak szociális, hanem gazdasági stratégia is. A fiatalok adómentessége, a kedvezményes hitelek, az otthonteremtési programok és a mobilitási kedvezmények együtt erősítik a magyar munkaerőpiacot és a jövőbeli gazdasági növekedést.
Az adórendszer az utóbbi években két kiemelt korcsoport számára vezetett be jövedelemadó-mentességet, a fiatal munkavállalók és a fiatal édesanyák számára – mondta a Világgazdaságnak Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. A közgazdász emlékeztetett, hogy 2022. január 1-jétől a fiatalok szja-mentessége a 25. életév betöltéséig a munkaviszonyból, megbízási jogviszonyból származó és más összevont adóalapba tartozó jövedelmeket mentesíti a személyi jövedelemadó alól.
A vezető elemző felhívta a figyelmet: ez a kedvezmény nagyjából 100 ezer forintnyi havi adómegtakarítást eredményezhet, így valódi ösztönző a munkavállalás korai szakaszában. A kedvezmény automatikusan érvényesíthető a munkáltató felé tett nyilatkozattal vagy az éves adóbevallásban.
A fiatal anyákat is támogatja a kormány
A 2023. január 1-jétől hatályos másik intézkedés, a 30 év alatti édesanyák szja-mentessége a gyermekvállalást ösztönzi és a munkaerőpiacra való visszatérést kívánja támogatni. Az adómentesség a családi kedvezményre jogosító időszakban jár, és már a várandósság 12. hetétől igénybe vehető – jelezte Sebestyén Géza. Kiemelte: fontos, hogy a jogosultság független a párkapcsolati státusztól, így az egyedülálló anyák is részesülhetnek belőle. Véleménye szerint a jogalkotó szándéka világos:
a fiatal anyák nettó keresetének növelése nemcsak a háztartások anyagi biztonságát erősíti, hanem a munkaerőpiac aktivitását is.
Hangsúlyozta: a két kedvezmény együtt a magyar adórendszer azon törekvését fejezi ki, hogy célzottan segítse a jövedelemszerzés első éveit és a gyermekvállalás korai szakaszát, ezzel is mérsékelve a demográfiai és munkaerőpiaci kihívásokat.
A magyar családpolitika egyik legmarkánsabb pillére a lakhatási támogatás, amely 2015-ben a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) indult.
A program vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hiteleket kínált a gyermekek számához kötve, 2019-től pedig a Falusi CSOK révén a vidéki településekre is kiterjedt.
Jelentős segítség volt a 2021-től bevezetett illetékmentesség is. A CSOK-kal vásárolt ingatlanokra a 4 százalékos vagyonszerzési illetéket nem kellett megfizetni, ami egy átlagos otthon esetében is több százezer forintos megtakarítást jelentett.
A lakásprogram is kuriózum Európában
Ugyancsak fontos kedvezményt jelentett az új lakások áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentése, amelyet a CSOK-ot igénybe vevők feltételekkel vissza is igényelhettek. Az elemző elmondta, hogy a 2015 és 2023 közötti időszakban több mint 200 ezer ügylet valósult meg a program keretében, ami jól mutatja annak makroszintű hatását a magyar lakáspiacra.
A 2024. január 1-jétől bevezetett CSOK Plusz már célzottabban a fiatal párokat és a gyermekvállalás előtt állókat támogatja
– mutatott rá a közgazdász. Az új konstrukció lényege, hogy kedvezményes hitelt biztosít az első közös otthon megteremtéséhez és a meglévő lakás bővítéséhez, miközben a jogosultságot szigorúbban a gyermekvállaláshoz köti.
A családalapítás támogatására irányuló programok az elmúlt évtizedben a magyar szociálpolitika és gazdaságpolitika meghatározó elemei lettek. A babaváró támogatás 2019. július 1-jén indult, és azóta több százezer házaspár számára nyújtott
- kedvezményes,
- szabad felhasználású
hitelt. A konstrukció vonzerejét a gyermekvállaláshoz kötött kedvezmények adják.
A tartós kamattámogatás, a tőkeelengedés és a törlesztési szünet jócskán csökkenti a fiatal családok terheit. A kormányrendelet a hitelfelvevők életkorára, családi állapotára és pénzügyi helyzetére is szigorú szabályokat ír elő, ám a fiatal párok számára továbbra is fontos belépőt jelent a gyermekvállalás és az otthonteremtés megkezdéséhez.
A lakáshitelt is lehet csökkenteni
A jelzáloghitel-tartozás gyermekek utáni csökkentése 2018-ban lépett életbe, és közvetlenül a lakáshitelek terheinek mérséklését célozza. A második, harmadik és további gyermek születése után az állam a szabályoknak megfelelően jellemzően egymillió forinttal csökkenti a fennálló hiteltartozást, amelyet a kormányhivatalok közreműködésével lehet igényelni.
Sebestyén Géza hangsúlyozta, hogy e program szorosan illeszkedik a többi gyermekvállalási támogatáshoz, ezért a családoknak olykor választaniuk kell az egymással részben átfedő kedvezmények között. Ez a megoldás rávilágít arra, hogy a lakhatás és a gyermekvállalás politikája egymást erősítő, de gondos összehangolást igénylő terület.
Kitért a legfrissebb kedvezményekre is: a fiatalok helyzetét könnyítő legfrissebb Otthon Start program egy fix 3 százalékos kamatozású, államilag támogatott lakáshitel. Legfeljebb 50 millió forintig, maximum 25 éves futamidőre igényelhető, az első lakástulajdon megszerzését segítve. Feltétel a legfeljebb 50 százalékos korábbi ingatlantulajdon, 2 év tb-jogviszony, 10 százalék önerő és árkorlátok betartása. Nincs életkori vagy családi státuszbeli megkötés, és más támogatásokkal kombinálható.
A tanulmányaikat végző fiatal családok sem maradnak segítség nélkül
A 2014-ben bevezetett diplomásgyed különleges szerepet tölt be, mivel a felsőoktatási tanulmányaik alatt gyermeket vállaló fiatal anyák jövedelempótlását biztosítja. E támogatás nem a klasszikus, biztosítási jogviszonyhoz kötött gyedre épül, hanem a hallgatói jogviszony alapján vehető igénybe, így olyan élethelyzetet is lefed, amelyet a hagyományos szociális védőháló korábban nem ért el.
Az oktatás és a készségfejlesztés támogatása kulcsfontosságú eleme a fiatalok társadalmi beilleszkedésének és gazdasági mobilitásának. A 2018-ban bevezetett nyelvvizsga-támogatás lehetővé teszi, hogy a fiatalok visszaigényeljék az első sikeres, államilag elismert nyelvvizsga díját, illetve az emelt szintű nyelvi érettségi díját. A 35 év alattiak számára elérhető program célja a munkaerőpiaci és továbbtanulási esélyek növelése, hiszen a nyelvtudás ma már alapfeltétel a versenyképes elhelyezkedéshez.
Hasonló szemléletet tükröz a szintén 2018 óta elérhető KRESZ-támogatás, amely a B kategóriás jogosítvány megszerzésének költségeit csökkenti. A támogatás keretében a fiatalok legfeljebb 25 ezer forintot igényelhetnek vissza a sikeres elméleti vizsga után, ha annak napján még nem töltötték be a 20. életévüket.
A vidék sincs elfeledve
A mobilitási költségek mérséklése különösen fontos a vidéki fiatalok számára, hiszen az első jogosítvány megszerzése gyakran előfeltétele a tanulmányok, a munkavállalás vagy a lakhatás rugalmasabb szervezésének. Sebestyén Géza kiemelte: az adminisztráció egyszerű, online űrlapon keresztül is intézhető, és a számlákkal igazolt kiadások egy éven belül visszatéríthetők.
A diákhitelrendszer az elmúlt évtizedben több fejlesztésen ment keresztül, amelyek közül kiemelkedik a gyermekvállalás esetén igénybe vehető tartozáselengedés. Ez a lehetőség 2018-tól segíti a fiatal anyákat abban, hogy a tanulmányaik finanszírozása ne váljon akadállyá a családalapításban. A 2020 májusában, a pandémia idején bevezetett Diákhitel Plusz új dimenziót nyitott a hallgatói pénzügyi támogatásban:
- a kamatmentes,
- szabad felhasználású,
- legfeljebb 500 ezer forintos
hitelt egy év türelmi idő után, öt év alatt kell visszafizetni, miközben az állam átvállalja a kamatterhet.
A fiatalok közlekedési és munkaerőpiaci lehetőségeinek bővítése a társadalmi mobilitás kulcsfeltétele. A 2023 májusában bevezetett vármegye- és országbérlet a diákok számára példátlanul olcsó hozzáférést biztosít a helyközi közlekedéshez:
a 90 százalékos kedvezménynek köszönhetően a vármegyebérlet havi 945 forintért, az országos bérlet pedig 1890 forintért érhető el.
A kedvezmény érvényes a MÁV-Start, a Volánbusz, a MÁV-HÉV és a GYSEV helyközi járatain, így a tanulók szinte az egész országban egységes feltételekkel utazhatnak, akár digitálisan megvásárolt bérlettel – sorolta az elemző. Bár a helyi közlekedésre és a feláras vonatokra nem vonatkozik, a program alapvetően átalakította a diákok mobilitási lehetőségeit, különösen a vidéki fiatalok számára.
A közlekedési reformhoz szorosan kapcsolódik a fiatalok foglalkoztatási helyzetét javító Ifjúsági Garancia program, amely 2014 óta működik Magyarországon az uniós kezdeményezés részeként. Az MCC közgazdásza szerint a program eredeti célja, hogy a 25 év alatti – később 29 év alatti – fiatalok legfeljebb négy hónapon belül munkalehetőséghez, gyakornoki helyhez vagy képzéshez jussanak.
Forrás: vg.hu