Bárdosi Sándor birkózó, olimpiai ezüstérmes, a Patrióta podcastban egy nagyon is valós jelenségre tapintott rá: „Most már tényleg mindenki elküldhet a francba mindenkit névtelenül, arctalanul az interneten, és bármit megírhat, mindenféle egyéb következmény nélkül.”
Ez a mondat többet mond minden statisztikánál. Az online tér mára olyan hellyé vált, ahol a névtelenség mögé bújva bárki ítélkezhet, gyalázhat, fenyegethet – miközben a valóságban egy kedves mosollyal sétál el melletted az utcán. Bárdosi szerint ez a kettősség tarthatatlan, és igaza van: a közbeszéd eldurvulása nemcsak a politikát, hanem a mindennapi emberi kapcsolatokat is mérgezi.
A kérdés egyszerű, de kényelmetlen: vajon miért lett bátorság ma a gyávaság? Miért gondolja bárki is, hogy a billentyűzet mögül bármit megtehet, amit szemtől szemben sosem merne kimondani?
Szentesen is névtelenül fenyegetnek
Szentesen is tapasztalható ez a jelenség: a névtelen oldalak, álprofilok, név nélkül írt kommentek mind ugyanarról szólnak — arról, hogy a felelősség nélküli szavak mennyire könnyen rombolnak közösséget. A Tisza Pártot támogató rágalmazó szennyoldal szinte már napi rendszerességgel fenyegeti még a civil lakosokat is.
A baj csak az, hogy a képernyőn túli világban még mindig emberek élnek. És a szavaknak – bármilyen virtuálisak is – mindig van következményük.
A teljes beszélgetést itt nézheted meg:
