Koszta József életműve a mai napig az egyik legismertebb az alföldi paraszti életet feldolgozó képzőművészeti alkotások közül. Koszta neve és ábrázolás technikája összeforrt a sötétként ható képi világgal és az élénk színek hiányával. Leggyakrabban megjelenő témái között szerepelnek a szántóföldek, a réti növények, a parasztok és a putrik. Leginkább azt festette meg, ami a Szentes melletti tanyájáról látszott.
A festőművész 1861-ben született Brassóban, ahol tanulmányait is végezte. Festő-mázoló szakmát végzett, de volt fényképészsegéd is, végül 1882-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémián kezdte meg művészeti tanulmányai. Többször utazott külföldre ösztöndíjak keretében: megjárta Münchent, Velencét, Firenzét és még Rómát is. Számos képe szerepelt sikeresen külföldi és hazai kiállításokon. Az 1900-as évek elején hű társával, Szeifert Annuskával oldalán végül az Alföldön telepedett le. Az itt eltöltött idő egész munkásságára hatott. Koszta József 1949-ben, 88 éves korában felesége után néhány hónappal hunyt el. Végakaratával ellentétben először a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra, azonban 2008-ban több hónap munka és szervezés után sikerült földi maradványait a végrendelete szerint Szentesre hozni, hogy együtt nyugodhasson szeretett feleségével. A művészt a mai napig a szentesi táj és az Alföld egyik legismertebb és legelismertebb festőjeként tartják számon. Szentesen nem csak a hagyaték 2021-es értéktárba vételével, de számos más módon is tisztelegnek Koszta József előtt: díszoszlop készült számára, emléktábla, utcát neveztek el róla, iskolát is és a múzeum felvette a nevét 1951-ben. A Koszta József Múzeumra hagyott 29 festményének jórésze egy állandó tárlatban tekinthető meg.
Június 21-én a Múzeumok Éjszakája programjainak keretében nyílt meg az Ég Szentes felett… című időszaki tárlat, amelyben 9 eddig még nem látott eredeti Koszta-festmény is helyet kapott. Az itt található képek a művész követőinek munkáival együtt egyfajta „mester és tanítványai” párosításban ismerhetőek meg. A paraszti élet és a gazdasági hétköznapok mellett megjelenik két csendélete is. A kikerült alkotások közül a Gondokba merült című színvázlat az egyik legkülönlegesebb, melyet magánkézből, kölcsönzés révén sikerült kiállítani.
A kép egyediségét mutatja, hogy a kiállítás anyagába a restaurációs folyamat stációi is bekerültek.
A Koszta József Múzeum nem csak azzal tiszteleg névadója előtt, hogy igyekszik minél több alkotását bemutatni, de rendszeresen segít családi hagyatékokban lévő képek helyreállításában, a hamis alkotások kiszűrésében is. Az így restaurálásra kerülő festmények egy része ideiglenesen megtekinthető a múzeum tárlataiban. Jelenleg 2 darab magánkézből kölcsönzött kép kapott helyet a tárlatban: a már említett Gondokba merülve című színvázlat és a Borjú itatás. Utóbbi alkotás az állandó kiállítás részévé vált 2024. október 1-jén, és várhatóan még egy évig lesz a múzeum Koszta-termében.