Szentes olyan folyamatosan bővülő gyűjteménnyel rendelkezik Magyarországon, melynek segítségével bárki megismerheti a helyi értékeket és sajátosságokat. Az építészeti, régészeti, néprajzi, történeti leletek egy nap akár hungarikummá is válhatnak.
Koszta József festőművész hagyatéka az egyik legkiterjedtebb darabja a Múzeumban található Szentesikumoknak. A festőművész 1861-ben született Brassóban, ahol tanulmányait is végezte. Festő-mázoló szakmát végzett, de volt fényképészsegéd is, végül 1882-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémián kezdte meg művészeti tanulmányai. Többször utazott külföldre ösztöndíjak keretében: megjárta Münchent, Velencét, Firenzét és még Rómát is. Számos képe szerepelt sikeresen külföldi és hazai kiállításokon. Az 1900-as évek elején hű társával, Szeifert Annuskával oldalán végül az Alföldön telepedett le. Az itt eltöltött idő egész munkásságára hatott. Koszta József 1949-ben, 88 éves korában felesége után néhány hónappal hunyt el. Végakaratával ellentétben először a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra, azonban 2008-ban több hónap munka és szervezés után sikerült földi maradványait a végrendelete szerint Szentesre hozni, hogy együtt nyugodhasson szeretett feleségével. A művészt a mai napig a szentesi táj és az Alföld egyik legismertebb és legelismertebb festőjeként tartják számon. Szentesen nem csak a hagyaték 2021-es értéktárba vételével, de számos más módon is tisztelegnek Koszta József előtt: díszoszlop készült számára, emléktábla, utcát neveztek el róla, iskolát is és a múzeum felvette a nevét 1951-ben. A Koszta József Múzeumra hagyott 29 festményének jórésze egy állandó tárlatban tekinthető meg, valamint több eddig nem látott kép is kikerült a június 21-én megnyílt Ég Szentes felett… című időszaki tárlatba. A kiállításban szerepel számos adományként bekerült vagy magánkézből kölcsönzött alkotás is, amelyek korábban szintén nem voltak még bemutatva.
A Múzeum nem csak névadója örökségét, de számos más a Szentesikumok közé sorolt néprajzi és történeti kincset őriz. Ezek közé tartozik az Iparosok utcája névre hallgató állandó tárlatban is helyet kapott fekete kerámia, melynek egyediségét égetéstechnikája és a mesterek sajátos forma – és mintavilága adja. Az edénykészítés ezen módszerét, annak minden hagyományát többen őrzik a mai napig.
A Koszta József Múzeum kincsei közé tartozik az értéktárban is szereplő Veker–zugi kultúra néven ismertté vált Ágashalmon feltárt szkíta temetőrészlet anyaga, melynek egy része a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásába került.
A Szentesi Értéktárban lévő legújabb múzeumi elem a Fridrich Fényírda kiállítóhely, melyet az 1905-ben alapított szentesi fotóműteremből alakítottak ki. Az épület egészen 1985-ig családi vállalkozásként öröklődött generációról generációra. A Múzeum részeként ma a fotográfiatörténet és a 20. század eleji műtermi élet bemutatótereként működik. A kiállított eszközök az eredeti tulajdonosok és a fotózás kedvelői által, adományként kerültek a gyűjteménybe. Az épület az ország egyetlen – a mai napig eredeti helyén és kinézetében, a korabeli eszközökkel együtt – napfénytetős műterme.
- Hirdetés -