Teljes kapacitással zajlik a vízpótlás a Gyova–Mámai-Holt-Tisza szakaszánál, ahol már több napja dolgoznak a vízügyi szakemberek azon, hogy megmentsék a térség egyik legértékesebb ökológiai és gazdasági területét az aszály súlyos következményeitől. A munkálatok célja nem csupán a holtág életben tartása, hanem a jövő vízbiztonságának megalapozása is.
A helyszínen tartott sajtótájékoztatón Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta: Európa – és benne Magyarország – egyik legsúlyosabb kihívásával, a vízhiánnyal néz szembe. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – Lovas Attila vezetésével – több település, horgászegyesület és országgyűlési képviselő összefogásával kezdte meg a holtág ökológiai vízpótlását.
Vissza kell vezetni a vizet a tájba
„Ma már nem az a cél, hogy a víztöbbletet gyorsan elvezessük. Épp ellenkezőleg: vissza kell kormányoznunk a vizet a tájba” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: a projekt része annak a 4,7 milliárd forintos aszálykezelési programnak, amely 220 beavatkozással segíti az ország vízgazdálkodását.
A Gyova–Mámai-holtág jelenleg mintegy 2 millió köbméternyi vízzel telik meg, ezt korszerű szivattyúk emelik át a Tiszából. A térség különleges mikroklímája – amit most a friss víz újraéleszt – kulcsfontosságú nemcsak az élővilág, hanem a helyi gazdaság számára is: gazdálkodók, horgászok, turisták és természetvédelmi szakemberek egyaránt profitálnak a vízpótlásból.
3–5 milliárd köbméter víz megtartására lenne szükség
Az öntözésfejlesztés kiemelt kormányzati cél: az elmúlt években 170 milliárd forintnyi beruházás segítette a mezőgazdaságot alkalmazkodni a változó klímához. „A klímaváltozás már nem jövőbeni probléma, ez a jelen” – figyelmeztetett Hubai, hozzátéve: Magyarországnak évente akár 3–5 milliárd köbméter víz megtartására lenne szüksége ahhoz, hogy hosszú távon is biztonságban legyen a mezőgazdasági termelés, az ivóvízellátás és az élővilág fennmaradása.
Fontos a települések együttműködése
Szabó István, a TÖOSZ vármegyei elnöke is hangsúlyozta az önkormányzatok együttműködésének jelentőségét. Csongrád és Felgyő települések közös fellépése, valamint az állami szereplők támogatása lehetővé tette a mostani vízpótlási munkák elindítását. Szabó István szerint a jövőben olyan csatornarendszerek kiépítése szükséges, amelyekkel megelőzhetőek a vízhiányos állapotok, különösen az Alföld érintett részein.
A jelenlegi munkálatok nem egyedi esetként kezelendők, hanem modellértékű példái annak, hogyan lehet sikeresen reagálni a klímaváltozás kihívásaira. Az összefogás – a helyi gazdák, önkormányzatok, állami szervezetek és civil szereplők között – a záloga annak, hogy Magyarország vízbiztonsága hosszú távon is fenntartható legyen.
GALÉRIA:
.
