2009 óta tartják számon ezt a napot, az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon bejelentett C-vitamin találmányának emlékére.
“Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.”
Szent-Györgyi Albert
Kutattunk a témában.
Szent Györgyi Albertről széles körben ismert, hogy fő felfedezése a paprika C-vitamin gazdagsága – melyet Szegeden izolált – ezt értékelte Nobel-díjjal a Svéd Királyi Akadémia. Emellett a tudomány számos területén igyekezett tudását és tapasztalatait hasznosítani. Azt már kevesebben tudják, hogy a professzor a politikába is belekóstolt, a 2. világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban, csoportja a Szent-Györgyi Szervezet nevet kapta. Kállay Miklós miniszterelnök tudtával, a magyar demokratikus erők kérésére Magyarország átállásáról tárgyalt a szövetségesek képviselőivel. Emiatt 1944-től bujkálnia kellett. A háború után aktív közéleti szerepet vállalt, egy új, demokratikus Magyarország létrehozásában bízva. Ám miután csalódott, 1947-ben elhagyta az országot – bár 1948-ban még az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat.
Szeged méltó módon rója le tiszteletét munkásságát és emlékét megőrizve; az egyetem orvostudományi kara, emlékszoba, agóra, a róla elnevezett díj viseli nevét, szobor készült róla, kiállítások, konferenciák emlékeznek az SZTE egykori, Nobel-díjas rektorára.
Világhírű feltalálóink száma és az egyes nemzetek közötti arányuk is kiemelkedően magas, melyre okkal lehetünk büszkék. További legendás magyar találmányok:
- Rubik kocka – Rubik Ernő
- Dinamó – Jedlik Ányos
- Golyóstoll – Bíró László
- Biztonsági gyufa – Irinyi János
- Színes televízió – Goldmark Péter Károly
- Napenergia kutatása – Telkes Mária
- A Word és Excel szülőatyja – Charles Simonyi
- Üvegbeton – Losonczi Áron
A magyar feltalálók és találmányaik az egész világ számára maradandó értékeket alkottak.