A Vatikán tájékoztatása szerint május 7-én kezdődik a konklávé, amelyen a római katolikus egyház bíborosai megválasztják az 1,4 milliárd hívőt vezető új pápát, mely posztra Erdő Péter bíboros is esélyes.
Hétfőn a bíborosok megtartották az első általános kongregációt Ferenc pápa temetése óta. Ezeket a kongregációkat naponta tartják a pápa halálát követően, hogy az egyház ügyeiről tárgyaljanak, és előkészítsék a konklávét.
Egy vatikáni forrás a CNN-nek megerősítette, hogy május 7-én ülnek össze a római katolikus bíborosok titkos konklávéra, hogy megválasszák Ferenc pápa utódját. A döntés a bíborosok hétfői, zárt ajtók mögött tartott ülésén született meg, amely az április 26-án elhunyt Ferenc pápa temetése óta az első hivatalos találkozójuk volt.
Ferenc pápa, aki 88 éves volt, húsvéthétfőn agyvérzésben és szívelégtelenségben hunyt el. A szombaton helyezték végső nyugalomra a Santa Maria Maggiore-bazilikában, ahol egy egyszerű síremléket kapott, az elhunyt pápa kérésének megfelelően. A gyászszertartásán államfők, királyi családok tagjai és több százezer gyászoló vett részt.
Vasárnap délután több bíboros is felkereste az egyszerű, márványból készült sírt, amelyen mindössze a „Franciscus” felirat áll, hogy tiszteletüket tegyék a néhai egyházfő előtt.
Hétfőn a bíborosok megtartották az első általános kongregációt Ferenc pápa temetése óta. Ezeket a kongregációkat naponta tartják a pápa halálát követően, hogy az egyház ügyeiről tárgyaljanak, és előkészítsék a konklávét.
A hivatalos bejelentést rövidesen közzéteszik. A választáson 135, 80 év alatti bíboros vehet részt a világ minden tájáról, hogy új vezetőt válasszon a globális, 1,4 milliárd fős katolikus közösség élére.
Az utóbbi két konklávé – amelyet 2005-ben XVI. Benedek pápa, 2013-ban pedig Ferenc pápa megválasztására tartottak – két napig tartott.
A konklávé ma
Napjainkban a Szent II. János Pál pápa, avagy Karol Wojtyla által kiadott konklávékézikönyv érvényes, ezt tartják irányadónak. A konklávé során minden szavazás szigorú protokoll szerint zajlik, beleértve a szavazólapok kezelését is. A szavazólapok kettéhajtható, téglalap alakú papírok, melyeken a felső részre előre nyomtatva szerepel: Eligo in Summum Pontificem (A legfőbb pápa megválasztására), az alsó rész pedig üresen marad, ahová a bíboros kézzel írja fel a választott személy nevét.
A szavazás titkosságát úgy biztosítják, hogy
a bíborosok saját kézzel hajtogatják a szavazólapot, majd szertartásos esküt tesznek: tanúnak hívják Krisztust,
hogy szavazatukat a lelkiismeretük szerint adják le. A szavazólapot ezután egy tányér segítségével az urnába csúsztatják.
Amikor a szavazás lezárul, három bíboros ellenőr (scrutatores) veszi kézbe a szavazólapokat. Az első kinyitja és elolvassa a szavazatot, a második megerősíti, a harmadik pedig hangosan felolvassa. Ezután a szavazólapot tűvel átszúrják pontosan ott, ahol az Eligo szó található, majd egy cérnára fűzik. A folyamat végén a cérna két végét csomóval rögzítik.
Ez az eljárás – bár archaikusnak tűnik – fontos biztonsági célt szolgál: így minden egyes szavazólap nyomon követhető, nem lehet utólag manipulálni, és biztosított a teljes transzparencia a szavazatszámlálás során.
Fekete vagy fehér?
A szavazólapokat minden szavazási kör végén megsemmisítik: ha nem születik döntés, vagyis nem éri el egyik jelölt sem a kétharmados többséget, akkor a szavazólapokat egy régi öntöttvas kályhában elégetik – más anyagok hozzáadásával, hogy fekete füst keletkezzen. Ez jelzi a külvilágnak, hogy még nincs új pápa.
Ha megszületik a döntés,
a sikeres szavazás után csak a szavazólapokat égetik el, ezúttal úgy, hogy fehér füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből.
Ez a hívek számára a pápaválasztás végét jelenti.