Tombol a száj- és körömfájás Dél-Szlovákiában, már négy gócpontot azonosítottak a hatóságok. Az állam komoly erőforrásokat mozgósított a helyzet kezelésére, és Robert Fico kormányfő szavai szerint a járvány fenyegetést jelent a nemzeti érdekekre. Közben az interneten rengeteg kérdés fogalmazódik meg a kommentszekciókban: miért kell leölni a tünetmentes állatokat is, valós-e egyáltalán a veszély, amiről a politikusok beszélnek, miért nem alkalmazzák a vakcinázást és miért nem kezelik úgy a betegséget, ahogy legutóbbi, 50 évvel ezelőtti járványkor kezelték, tényleg terjedhet-e széllel?
Utánanéztünk a válaszoknak, és cikksorozatunkban bemutatjuk a legnagyobb száj- és körömfájásos járványok tanulságait és pusztítását is.
Cikksorozatunkból kiderül:
- Mennyire fertőző a vírus, tényleg terjedhet-e a széllel?
- Meddig képes megmaradni a vírus ott, ahol egyszer megveti a lábát?
- Miért kell leölni az állatokat és miért nem használnak megelőzésre vakcinákat?
- Óriási károkat okozhat a járvány, és nem csak a gazdáknak, hanem mindenkinek!
- Előny vagy hátrány, a nagy, zártrendszerű, automatizált tenyésztőtelepek ittléte?
- Bemutatjuk a 2001-es brit, az 1997-es tajvani és a 2010-2011-es dél-koreai járvány tanulságait.
Sorban fogunk haladni, mert ahhoz, hogy világos legyen az állam által hozott intézkedések oka, tisztában kell lenni a vírus főbb sajátosságaival is. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy ez nem egy COVID-típusú járvány, nem egy ismeretlen kórokozóról van szó. Egy állattartással egyidős betegségről van szó, amelynek súlyos hatásait és következményeit dokumentálták. Így a vírustagadással határos szkepticizmusnak, mint alább látni fogjuk, nincs alapja.
Sőt, épp az lenne a legfontosabb, hogy mindenki komolyan vegye ezt a fenyegetést, mert nem „csak” állatok tömegeinek életéről a gazdák megélhetéséről van szó, hanem munkahelyekről, az agrárium egészéről, amely nagyon durva következményekkel néz szembe, ha nem sikerült megoldani a helyzetet.
A vírus emberre nem jelent veszélyt, ember nagyon ritkán fertőződik meg, ha esetleg mégis, enyhe lefolyású tünetegyüttes tapasztalható.
A vírusról
A száj- és körömfájás kórokozója egy Aphthovirus nemzetségbe tartozó apró RNS-vírus. Jelenleg hét szerotípusát különböztetik meg, amelyek között nincs keresztvédettség. Minden típushoz külön vakcinára van szükség, amely az oltóanyagok előállítása és logisztikája szempontjából önmagában is hatalmas kihívást jelent. Ráadásul a vírus gyorsan mutálódik.
A vírus kizárólag hasított körmű állatfajokat betegít meg: házi szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, valamint számos vadon élő patást (pl. bivalyt, vaddisznót, szarvasféléket). Ugyanakkor a ló, kutya vagy macska nem fogékony rá. A lappangási ideje 2-14 nap között mozog, de (mint azt később bemutatjuk) a valóságos vírusgyárként működő sertéseknél 18-24 óra is lehet az inkubációs idő.
A vírus rendkívül szívós: hosszú ideig túlél a környezetben. Hűvös és nedves körülmények között hetekig-hónapokig fertőzőképes maradhat. Esettanulmányok szerint:
- szalmán vagy szénán akár 20 hétig,
- száraz trágyában nyáron nagyjából 14 napig,
- trágyalében télen 6 hónapig,
- vizeletben 39 napig, talajban pedig az évszaktól függően 3–28 napig életképes
- hűtött/fagyasztott húsban (csontvelőben, nyirokszövetben) szintén hónapokig fennmaradhat, sőt,
- egyes adatok szerint a vírus bizonyos pasztőrözési eljárásokat is túlélhet, különösen ha zsíros közegben (pl. nyers tejben) van jelen.
A vírus fertőzőképessége a 100%-ot közelíti, miközben viszonylag alacsony a halálozási arány, nagyjából 5 százalék. Már most kiemeljük, hogy nem a halálozási arány mértéke miatt nyúlnak a hatóságok drasztikus, állatok tömeges leölését jelentő intézkedésekhez.
Problémát jelent, hogy azok az állatok, amelyek átvészelik a betegséget, gyakran hordozóvá válnak: a gyógyulás után a garatjukban még hónapokig fennmaradhat a vírus, és tovább terjeszthetik a kórt tünetmentesen. A felépült kérődzők több mint fele hosszú távú vírushordozó lehet.
Tényleg terjedhet a széllel? Ha szétterjed, arra mindannyian ráfizetünk?
Válaszok a következő cikkben!
.
Forrás: korkep.sk