Az állattenyésztő ágazatok közül az elmúlt 25 évben a legnagyobb bővülést a húsmarha szektor produkálta, az elmúlt időszakban a tenyészállatok iránt is kiemelkedő a kereslet – mondta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Gödöllőn, a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének tagegyesületei és a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézet Húsmarhatenyésztési Tanácskozás című szakmai rendezvényén.
Farkas Sándor ismertette, hogy számos, közvetlen és nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatás áll rendelkezésre az ágazat számára. A tenyészbika-beállítás vissza nem térítendő úgynevezett “de minimis” támogatás célja, hogy javuljon a magyar húsmarha állomány minősége és a termelési mutatók. Ezt a jogcímet 2025-ben is igényelhetik az állattartók, az erre elkülönített keretösszeg 700 millió forint.
Másik új támogatási jogcím a húsmarha állatjóléti támogatás – hangsúlyozta. A jogcím 5 éves kerete 10 milliárd forint. A 2024 nyarán beadott kérelmek feldolgozása, bírálata folyamatban van – mondta.
A tenyésztőszervezetek szakértelmének és a gazdák magas szintű munkájának köszönhetően a szektor egyre jobb minőséget állít elő. 2025-ben 1,8 milliárd forint áll nemzeti támogatás formájában rendelkezésre a belföldi tenyésztőszervezetek, a magyar állattenyésztők versenyképességét és esélyeit javító tenyésztésszervezési feladatok támogatására.
Hozzátette, hogy
a kormány stratégiai kérdésnek tekinti az állattartó gazdaságok versenyképességének javítását.
2024-ben összesen 200 milliárd forint keretösszeggel két új pályázati felhívás jelent meg az állattartó – köztük szarvasmarhatartó – gazdaságok telephelyfejlesztéseinek támogatására a 2027-ig tartó KAP Stratégiai Terv keretei között.
A két felhívásra összesen 1857 támogatási kérelem érkezett be 860 milliárd forint támogatást igényelve, ezek közül 1070 kérelem érintett szarvasmarhatartást összesen 356 milliárd forint összegben. A támogatási kérelmek feldolgozása folyamatban van – tette hozzá Farkas Sándor.
Az elmúlt években a Vidékfejlesztési Programban több mint 1500, szarvasmarhatartással foglalkozó vállalkozás csaknem 165 milliárd forintból fejleszthette a gazdaságát. A szektorra vonatkozó adatokat ismertetve az államtitkár elmondta, hogy 2010 és 2020 között a tehénállomány növekedése kiemelkedő volt. 2024-ben újabb lendületet kapott az ágazat, a felvásárlási árak 15-20 százalékkal emelkedtek minden értékesítési kategóriában. A húsmarhaágazat jelentős árualapot termel, hozzájárul a magyar mezőgazdasági exporthoz is.
Jelentős potenciál van a belföldi gyepekben, amit meg kell őrizni és ki kell használni. Ehhez szakszerű gyepgazdálkodásra és a gyepfelmérések eredményeire támaszkodó szabályozásra van szükség. Az őshonos haszonállatokkal történő legeltetés támogatása kiemelt szerepet kap a húsmarha ágazatban – zárta előadását Farkas Sándor.
- Hirdetés -