Új, automatizált csirkevágó- és feldolgozó üzemet hoz létre a vállalat Szentesen, amely projektet az állam 9 milliárd forinttal támogatja, így segítve elő ötven új munkahely létrejöttét, illetve a brojlerüzem kapacitásának megduplázását.
A kormány stratégiai fontosságú ágazatként kezeli a jelenleg mintegy 145 ezer embernek munkát adó élelmiszeripart, az ágazatban az elmúlt tíz évben 287 nagyberuházást hajtottak végre 1400 milliárd forint értékben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön.
A tárcavezető a Hungerit Zrt. beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a hazai élelmiszeripari cég 35 milliárd forint értékben új, automatizált csirkevágó- és feldolgozó üzemet hoz létre Szentesen, amely projektet az állam 9 milliárd forinttal támogatja, így segítve elő ötven új munkahely létrejöttét, illetve a brojlerüzem kapacitásának megduplázását.
“A szentesi beruházástól a Hungerit exportteljesítményének, és ezen keresztül a magyar élelmiszeripar exportteljesítményének jelentős javulását várjuk” – mondta.
Beszédében leszögezte, hogy a kormány stratégiai fontosságú ágazatként kezeli a ma mintegy 145 ezer embernek munkát adó élelmiszeripart, az ágazatban az elmúlt tíz évben 287 nagyberuházást hajtottak végre 1400 milliárd forint értékben, és mindezzel kilencezer munkahely jött létre.
Kifejtette, hogy öt éve a szektor termelési értéke 3800 milliárd forint volt, tavaly azonban ez már elérte a 6500 milliárd forintot.
“Mindebben az exportnak hatalmas szerepe volt, hiszen a magyar élelmiszeripar 45 százalékos exporthányaddal dolgozik” – jegyezte meg.
Arra is kitért, hogy Csongrád-Csanád vármegyében az elmúlt tíz évben 1700 milliárd forint értékű beruházásról kötött megállapodást a külügyminisztérium.
A miniszter érintette az elmúlt évek nehézségeit is, és aláhúzta, hogy a világgazdaságnak súlyos válságokkal kellett szembenéznie, aminek nyomán drámai mértékben estek vissza a beruházások, s az egyik legnagyobb vesztese ennek Európa volt.
“A zöldmezős beruházások világszerte 8 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor Európában ez a szám, ez az arány 26 százalék (…) És ezeknek a gazdasági problémáknak, kihívásoknak a hatása a politikai életben is természetesen megjelenik. Ha megfigyelik, akkor nagyon régen volt utoljára olyan, hogy Európa két legnagyobb, legerősebb országa egyszerre süllyed kormányzati válságba” – emlékeztetett.
Ennek fényében Magyarország egyedülálló politikai stabilitását méltatta, szavai szerint részben ennek köszönhető, hogy tavaly hazánk a gazdaságtörténet második legsikeresebb évét érte el a beruházások ösztönzése szempontjából.
“2024 immár a második egymást követő esztendő volt, amikor a tízmilliárd eurós álomhatárt áttörték a beruházások. Több mint 4000 milliárd forintnyi, vagyis több mint tízmilliárd eurónyi beruházásról tudtunk megállapodást kötni, amelyek Magyarországnak 18,5 ezer új munkahelyet fognak jelenteni a közeljövőben” – hangsúlyozta.
“És hogy Magyarország egy stabil, vonzó és biztonságos beruházási célpont, azt mutatja az a tény, hogy ezek a beruházások három földrész 19 országából érkeztek. Ugyanakkor magyar vállalatok még soha nem hajtottak végre annyi beruházást egy év alatt, mint a tavalyi esztendőben. Soha korábban olyan nem volt, hogy 23 magyar vállalattal állapodjunk meg nagyberuházás végrehajtásáról” – tette hozzá.
“Ez is bizonyítja, hogy értelmes az a célkitűzés, hogy a magyar gazdaságpolitika fókuszában továbbra is a magyar vállalatok beruházásainak támogatása álljon” – összegzett.