Hit, művészet, tudomány címmel nyílik kiállítás Dávid Katalin tavaly, százéves korában elhunyt művészettörténészről pénteken a szentesi Tóth József Színházban.
Zombori István történész, a tárlat kurátora elmondta, a huszonkét tablóból álló kiállítás célja, hogy bemutassa Dávid Katalin személyiségét, életét, munkásságát és példaként állítsa a látogatók elé.
A tárlat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére jött létre, melynek a művészettörténész aktív tagja volt, és amely 2011-ben elsőként Dávid Katalin munkásságát ismerte el a köztestület életműdíjával.
A kiállítás anyagát a tervek szerint Szentes után bemutatják az MMA hét regionális munkacsoportjának székhelyén, valamint Budapesten is – közölte a kurátor.
Dávid Katalin erdélyi örmény családból származik, édesapja a kolozsvári egyetem gyógyszerészprofesszora volt, aki az intézmény Szegedre kerülése után a gyógyszerész kar dékánja is lett. Dávid Katalin 1923-ban már Szegeden született, és egyetemi tanulmányait is a városban végezte. A katolikus vallását gyakorló család szoros kapcsolatot tartott a Szegeden tevékenykedő szerzetesrendekkel, különösen a jezsuitákkal – mondta a történész.
1944 nyarán, amikor a szovjet csapatok közeledtek a városhoz, a család Budapestre költözött, ahol rokonaik éltek. Dávid Katalin részben a jezsuita kapcsolatai révén bekapcsolódott abba a zsidómentő tevékenységbe, ami Angelo Rotta apostoli nuncius vezetésével folyt.
A háború után befejezte egyetemi tanulmányait, majd 1948-tól a Szépművészeti Múzeum munkatársaként dolgozott, ahonnan azonban a katolikus hitét nyíltan vállaló szakembert elbocsátották. A Művészettörténeti Dokumentációs Központban kapott munkát, melyet 1954-től igazgatóként vezetett is, itt elsősorban a főúri és egyházi gyűjtemények kutatásával foglalkozott. 1950 után a feloszlatott magyarországi szerzetesrendek számos tagjának biztosított munkalehetőséget. Koncepciós vádak alapján azonban innen is eltávolították – közölte Zombori István.
1966-tól a Magyar Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa volt. Művészettörténészként egy olyan időszakban, amikor a pártállam a szocialista realista irányzatot helyezte az előtérbe, munkáiban olyan alkotókra hívta föl a figyelmet mint van Gogh, Chagall vagy Henry Moore. Számos monográfia írója, kötet szerkesztője volt, tudományos munkája során pedig kiemelten foglalkozott az ikonográfiával. Szoros kapcsolatot ápolt Kondor Béla festőművésszel és Makovecz Imre építésszel – közölte a történész.
Az 1970-es évektől a nevéhez kötődik az esztergomi, kalocsai, az egri és a pannonhalmi egyházi gyűjtemény megnyitása, megújítása, de részt vett református múzeumok kialakításában is Sárospatakon és Pápán.
A rendszerváltást követően – már több mint hetvenévesen – is töretlenül dolgozott, kiállításokat szervezett, publikált, tanított – mondta Zombori István.
Borítókép: illusztráció, színház jelenlegi állapotát ábrázolja