Régi francia közmondás szerint nem a szélkakas hibája, ha forog, hanem a széljárásé. Értem én ezt, és még meg is értem. A sorsunkat ritkán választjuk meg tudatosan magunknak.
Azért mindig mosolyogva nézem, mekkora csúcsforgalom van minden választás után a damaszkuszi úton. Sokan világosodnak meg, és sokan élik meg a maguk páli fordulatát.
Félreértés ne essen, nem nevetek ki senkit. Csak elgondolkodom a dolgok mulandóságán és nyugtázom magamban az ember mindent túlélni akarását.
Aztán vannak esetek, amikor a megtérés őszintétlensége annyira nyilvánvaló, hogy azon már tényleg csak kacagni lehet:
Az illegális migráció jelenségével lassan tíz éve kell együtt élnünk. Kevés dolog változott ez alatt az egy évtized alatt. Az illegális migránsok jönnek, a magyar állam minden erejével igyekszik megállítani őket, az Európai Unió emiatt – karöltve a hazai politikai ellenzékkel és az ellenzéki sajtóval – fasisztának, barbárnak és embertelennek kiáltja ki a magyar kormányt (és újabban már a magyar embereket kollektíve).
A határvédelem miatt kaptunk jogállamisági eljárást, uniós forrásvisszatartást, és ipari mennyiségű erkölcsi kioktatást. A hazai ellenzéki sajtó leírta, hogy rendes emberek jönnek, akik a háború elől menekülnek, és nekünk kötelességünk akár a saját rovásunkra is eltartani őket.
Később hallottuk, láttuk, olvastuk a hírekben, hogy ezek a rendes emberek tőlünk nyugatra terrortámadásokat hajtanak végre, kisgyerekeket késelnek, nőket erőszakolnak, kábítószert árulnak, és általában lopnak, rabolnak, gyilkolnak. Emberi ésszel fel nem fogható tragédiák tömege lett az ellenőrizetlen migráció eredménye.
Az ellenzéki sajtóban megmagyarázták, hogy ezek elszigetelt esetek, az elkövető mentális beteg, nem is migráns volt, mert már ott született, „szexuális szükséghelyzetben” volt, szegény traumatizálva volt, és így tovább. Ment is a hazudozás egy ideig, de most már ott tartunk, hogy a boldog és fejlett „Nyugaton” időnként polgárháborús állapotok alakulnak ki egy-egy kiemelkedően aljas terrorcselekmény után, ezt pedig már nem lehet eltagadni, mert ezer csatornán száguld a hír.
Ma már nem lehet leírni, hogy a korlátozás nélküli illegális bevándorlás egy kiváló dolog. Kár az újságpapírét, kár minden egyes bit-ért. Mindenki tudja, hogy szörnyűségeket okozott a szerencsétlenek tömegével beáramló gyilkosok és bűnözők hada.
A váltásra nem is kellett sokat várni. Ha jogállamisági vádakkal, kitartó fasisztázással, mindenfélefóbozással nem lehet kormányt buktatni, akkor migránsozással kell.
Az új sztori ennél fogva az ellenzéki sajtóban, hogy a kormány menekülttábort épít Vitnyéden; biztos azt épít, mert tagadják.
Tíz év FiseSS-ezés után az ellenzéki sajtó lép fel az illegális migránsok ellen, és védi Vitnyéd lakosságát a „migránscsalogató” kormánytól.
Ez egy meglepő és nem túl hiteles fordulat, ugye?
Moderari