A Duna felső szakaszán gyors az apadás, hétfőn 510 kilométeren, a vasárnapinál 200 kilométerrel rövidebb szakaszon kellett védekezni – közölte az árvízi védekezést irányító operatív törzs kedd reggeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök.
Elmondta: a nap folyamán az ár Mohácsnál tetőzik és elhagyja az országot, “szépen kikísérjük“, így szerdától szűkített formában dolgozik az operatív törzs is. Tájékoztatása szerint a hétfői 4458-cal szemben már csak 1847 ember vesz részt a védekezésben.
Orbán Viktor jelezte: a héten várható csapadék nem befolyásolja az árhullám lefolyását, így minden okunk megvan remélni, hogy az ár a gátrendszer egyetlen pontján sem csap át.
A miniszterelnök elmondta: Budapest felett már egyetlen helyszínen sem nehéz a védekezés, és a főváros is “mentesítettnek tekinthető“.
Szólt arról is: Mosonmagyaróvárnál több mint egy métert, Győrnél 221 centimétert, Komáromnál 293, Esztergomnál 235, Vácnál 190, Budapestnél pedig 162 centimétert apadt a Duna, amelynek szintje már Bajánál is csökkent.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint a bajai Nagy-Pandúr sziget 850 centiméteres vízállásig védhető meg, ennél most 75 centivel magasabb a víz; a hullámtérben épített házakat a víz ilyenkor megtámadja.
Az idei dunai árvíz idején negyven kilométeres szakaszon épültek ideiglenes védművek, 4600 méteren pedig árvízvédelmi mobilfalak – ismertette.
Az adatokat soroló kormányfő közölte, hogy kétmillió homokzsákot és 32 ezer köbméter, vagyis mintegy 55 ezer tonna homokot használtak fel.
Hangsúlyozta, hogy elrendelték a visszarendeződés munkarendjét, a védekezésnél fel nem használt zsákokat visszaviszik az önkormányzati és állami raktárakba. A be nem épített zsákokból a homokot kiöntik, ezeket a zsákokat majd a következő árvíznél, “amelyről reméljük, hogy jó messze van” használják fel.
Azok a beépített zsákok, amelyek nem érintkeztek vízzel, hulladéknak minősülnek, ezeket e szerint semmisítik meg, a vízzel érintkező zsákok veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért azokat a közegészségügyi előírásoknak megfelelően semmisítik meg – tette hozzá.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a vízügy csaknem kétezer embert mozgósított, a katasztrófavédelem 1760-at, a honvédség kétezret és 24 órás riasztásban tartott négyezret, míg a rendőrség 420-at. Utóbbi esetben az a jó, ha a szám alacsony, mert azt jelenti, hogy nem kellett rendőröket elvonni a közrendvédelmi feladatoktól az árvízvédelmi védekezés miatt – mondta. Úgy fogalmazott: az “önkéntesek számáról nem nyitunk vitát, sokan voltak, az a jó, ha minél többen vannak“.
Arra is kitért, hogy a harmadfokú árvízvédelmi készültséget összesen 403 kilométeren rendelték el.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a harmadfok feletti, közvetlen árvízveszélyt jelentő rendkívüli árvízvédelmi készültséget mintegy negyven kilométeren kellett elrendelni.
Elmondta, hogy a vízügyesek szeptember 21. óta 5500 kilométert tettek meg, amikor a rájuk kiosztott szakaszokat felügyelték. Hangsúlyozta, hogy ez nagyjából a teljes magyar határvonalszakasznak a kétszerese.
Megjegyezte, azt is megszámolta, hogy ő maga 1687 kilométert tett meg, “de nekem jobb dolgom volt, mint a vízügyeseknek, mert ők gyalogoltak, én meg gépkocsival is mehettem“. Hozzátette ez egy akkora távolság, mintha eljutott volna Tallinnba az árvíz elleni védekezés alatt.
“A levonuló árhullám legfontosabb jellemzője az volt, hogy a korábbi, az árvíz előtti állapothoz képest hat és fél méteres szintkülönbséget mutatott” – mondta a kormányfő. Példaként említette, hogy Budapesten szeptember 13-án 205 centiméteren állt a víz, a tetőző vízállás 830 centiméter volt. Hozzátette, hogy a vízszint Dunaújvárosnál 60 centiméterről emelkedett 677-re, míg Bajánál 173 centiméterről felment kilenc méter fölé. A települések átlagát tekintve azt lehet mondani, hogy 141 centimétertől a vízoszlop magassága néhány nap alatt 797 centiméterre, vagyis nyolc méteres magasságra nőtt – összegzett.
Orbán Viktor mindenkinek köszönetet mondott az árvízi védekezésben folytatott munkájáért.
Kérdésre válaszolva példásnak nevezte az árvíz időszaka alatti együttműködést az önkormányzatok és az állami védekezésben részt vevő hatóságok között, és Karácsony Gergely főpolgármesternek is megköszönte az együttműködést.
A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a főváros megkapja-e az eddig blokkolt 6 milliárd forintot a Lánchídra és az Alagútra, úgy válaszolt: mindenki mindent megkap, ami megilleti, és ami jár neki, ez a fővárosra is igaz.
Jelezte: a mostani árvíz során végigjárta az egész Duna-szakaszt, és több helyen tűnik értelmesnek, hogy mobilgátat építsenek azért, hogy ne kelljen a következő árvíznél homokzsákos védekezést végezni.
Hozzátette: vannak olyan szakaszok, ahol nem tudnak mobilgátat építeni, de ezeknek a hosszát jelentősen rövidíteni tudják. Azt is kiemelte: “nem olcsó dolog” a mobil gátrendszer építése, de azért “nem is vágja földhöz” a magyar államháztartást, így ha egy jól ütemezett javaslatot kapnak a vízügyesektől, akkor a következő év során ezeket a beruházásokat meg tudjuk valósítani.
Az európai uniós árvízvédelmi segély olyan, mint a kutya vacsorája: jobb, ha az ember nem számít rá, de ha adják, megköszönjük – válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, hogy Magyarország mennyi pénzt igényel majd a 10 milliárd eurós uniós, árvízkárok enyhítésére szánt összegből.
Orbán Viktor fontos “társadalompszichológiai dolognak” nevezte, hogy “szokjunk hozzá mi, magyarok, mindannyian ahhoz, hogy csak magunkra számíthatunk“.
“Sinn Féin, azt is mondhatnám, hogy ha rokon népeket keresek” – utalt az észak-ír politikai párt nevére, amely azt jelenti, mi magunk. “Amit mi megoldunk, az meg van oldva, amit nem tudunk megoldani magunk, azt senki nem fogja helyettünk elvégezni” – jegyezte meg.
Egy esetleges dunai gátrendszer építésével kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: a folyóval párhuzamosan épített gátakat mindig is támogatták, a folyón keresztbe épített gátat pedig nem. Inkább legyen egy olyan kiváló vízügyesekből álló, és a Duna vonalán megépített védekezési rendszer, amely képessé tesz bennünket arra, hogy levezessük az időnként megnövekedő nagy víztömeget is – tette hozzá.
Emlékeztetett: Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol a Dunán nincs gát keresztben, miközben fölöttünk és alattunk is a folyó vízszintje mindenhol szabályozott. Arra figyelmeztetett: az ilyen gátak visszafordíthatatlan beavatkozást jelentenek és az élővilágban okozott roncsolás talán helyreállíthatatlan. Szerinte a magyar embereknek van egy sajátos viszonya a Dunához és a Tiszához, “ezek szent dolgoknak minősülnek” így amíg lehet, addig ezeknek a szakralitását meg kell őrizni.
A Bős-Nagymarosra az 1980-as években tervezett, de meg nem valósult vízlépcsőre utalva közölte: a szlovákokkal jó ütemben tárgyalnak arról, hogy a nyolcvanas évek óta nemzetközi jogi értelemben is nyitott vitákat lezárják, és könnyen lehet, hogy lesz szlovák-magyar megegyezés a közeljövőben, anélkül, hogy gátat kellene építeni.
“Olyan kevés jó hír van, nem?” – válaszolta a miniszterelnök arra a felvetésre, hogy miért kellett ilyen súllyal megjelennie a kormányzati kommunikációban az árvíz elleni védekezésnek. Hangsúlyozta: minden jól működött a védekezésben, “minden klappolt“.
Arra a kérdésre, hogy ha a kormányszóvivő szerint nem szerencsés az árvízi védekezést politikai célokra használni, mégis miért költöttek 30 millió forint közpénzt Orbán Viktor Facebook oldalának hirdetésére, Orbán Viktor azt válaszolta: az embereket árvíz idején tájékoztatni kell, minél nagyobb a baj, annál inkább. Ez kötelesség, és a kormány is jól teszi, hogy eleget tett ennek a kötelességnek – mondta.
Azt is közölte: a szerb hatóságokkal folyamatos az együttműködés, de segítséget még nem kértek az árvízi védekezésben.
