Bátran mondhatjuk itt Geszten, a Tisza család felújított kastélya mellett, kőhajításnyira a család méltó módon helyreállított kriptájától, a Nemzeti összetartozás napján, egy újabb háború fenyegető árnyékában, hogy ma itt Geszten összesűrűsödik a történelem. Itt van egy nemzet, amely százegynéhány éve egy pusztító háború következtében elvesztette országa kétharmadát és népének harmada idegen határok mögé került – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök a geszti Tisza-kastély átadóján elmondott beszédében a Nemzeti összetartozás napján.
Ez a nemzet mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést. Ez a nemzet ma már többre képes, mint hogy minden évben megemlékezzen a vele történt igazságtalan szörnyűségekről. Képes arra is, hogy minden évben újra és újra kinyilvánítsa határtalan élni akarását és összetartozását. És végre képes arra, hogy hálával adózzon annak a családnak is, amely oly sokat adott neki – mondta a miniszterelnök.
Mert van itt egy család is, amelynek története egybe forrt a szabad, független és szuverén Magyarország eszméjével.
A magyar nemzet velük szembeni tartozását rójuk ma le azzal, hogy otthonuktól és a családjuk helyéről méltóképpen gondoskodunk. És hogy annak az egyháznak a gondjaira bízzuk, amelyiknek a Tiszáknál odaadóbb híve talán sosem volt – fogalmazott Orbán Viktor.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a Tiszák ott voltak az erdélyi fejedelmek oldalán a török elleni harcokban. Majd egy évszázadon át kellett küzdeniük, hogy ősi birtokukat visszaszerezzék. Hozzátette: Nem lepődtünk meg. Már az akkori nyugati birodalomnak sem volt szokása, hogy a magyarok jogos jussát elismerje és odaadja. Így települt a család Gesztre.
A magyar királyság utolsó erős és sikeres korszaka elválaszthatatlan a Tisza-családtól – mutatott rá Orbán Viktor. Tisza Kálmán, mint a dualizmus állhatatos és sikeres generálisa vonult be a történelembe. Fiáról, Tisza Istvánról pedig a későbbi miniszterelnök, Bethlen István így emlékezett: „Mint a nemzet nagy ügyének mártírja halt meg, és vele pusztult oda nemzet országa, a trón, a monarchia és ezer év dicsősége” – idézte a miniszterelnök.
Halála nemcsak egy kiváló ember, nemcsak egy nagy formátumú miniszterelnök elvesztését, de egy történelmi korszak fájdalmas végét is jelentette. Mert itt van a megkerülhetetlen dátum: június 4-e, a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja.
A kormányfő hangsúlyozta: Tisza Istvánnal nemcsak egy család történelmi szerepe végeztetett be, de vele megszakadt a kilencszáz éves magyar királyság története is. Száznégy évvel ezelőtt, egy kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba. Magyarok milliói váltak saját szülőföldjükön idegenné. Odalett a magyar ipar és a termőföld színe java. Határon túlra kerültek nagy egyetemeink, legszebb városaink, kulturális értékeink, nemzeti emlékezetünk meghatározó színterei.
Egy nemzetnek azok a sebek fájnak a legjobban, amelyek emberi szemmel láthatatlanok – fogalmazott Orbán Viktor.
Magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj. Ennyi év távlatából már tisztán látszik, hogy a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta. De a gyarmatosítással szokott nagyhatalmak nem ismerték a magyarok karakterét.
El akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk. Ők annak rendje és módja szerint meg ásták a sírunkat. A haza jó gazdáit eltették láb alól vagy menekülésre kényszerítették – jelentette ki a kormányfő.
Hazánkat a legsötétebb órán olyan emberek kezére adták, akikről 100 évvel később is nehéz eldönteni, hogy az alkalmatlanságuk vagy a rossz szándékuk miatt voltak-e nagyobb csapás az országra nézve.
A miniszterelnök Sigmund Freudot idézte: „Kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e, hogy a sok gróf közül a legokosabbikat, Tisza Istvánt meggyilkolják, a legbutábbikat, Károlyi Mihálytt pedig megteszik miniszterelnöknek.” Tegyük el ezt tanulságként! – tette hozzá Orbán Viktor.
Hangsúlyozta: a 104 évvel ezelőtti országvesztést egy háború hozta a nyakunkba. Egy olyan háború, amelyet az akkori miniszterelnök, Tisza István minden porcikájával ellenzett. Ellenezte a titkos birodalmi tanácskozásokon és ellenezte a magyar Országgyűlésben is. De az országnak nem volt elég ereje, hogy kimaradjon a háborúból.
Egy olyan birodalomhoz voltunk hozzá láncolva, amely a háború és béke kérdését megtartotta magának. Bécsben és Budapesten is tele volt a padlás háborús uszítókkal, hamis messiásokkal, külföldi ügynökökkel – tette hozzá a magyar kormányfő.
Hiába volt nemzet jövőjéért érzett felelősség és józan számítás, Magyarországnak egy rákényszerített háborúba kellett vele masírozni. Tisza tudta. Hogy létezik egy nagyobb tragédia is, annál ha az érdekei ellen való háborúba rángatják a nemzetet, még nagyobb tragédia. Ha ezt a háborút a nemzet elveszíti. Ezért amikor nem volt más választás, Tisza mindent megtett a győzelemért.
Megmaradt volna a béke és kevesebbet szenvedett volna a nemzet.
A háború, mint Tisza István ellenzett, olyan háború volt, amelyen nemcsak a legyőzöttek, de a győztesek is rajta vesztettek. Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg. Eredménye ugyanis nem a béke volt Európában, hanem újabb félelem a következő háborútól – mondta Orbán Viktor.
„Amely aztán két évtized múlva még hatalmasabb világégést okozott” – emlékeztetett.
A háborút lezáró diktátumok nem megnyugvást, hanem újabb dúlást hoztak a Kárpát-medencébe. Új országok jöttek létre. És hamarosan jóval nagyobb etnikai feszültségek lángoltak fel, mint az egykori Monarchiában voltak – mutatott rá.
Hozzátette, a mesterségesen összetákolt államalakulatok első adandó alkalommal fel is bomlottak.
„Összenő, ami összetartozik, de szétesik, ami nem” – fűzte hozzá.
Végül olyan, önmagukban is alig megmaradni képes országok alakultak, amelyek még jobban egymásra lettek utalva, mint valaha, de a történelem láthatatlan sebei miatt ellenséges szemmel tekintettek egymásra – fogalmazott a miniszterelnök.
Így lett a Kárpát-medence előbb német, aztán szovjet befolyási és megszállási övezet és ezért van az, hogy közép Európa nem tudja kellő súllyal hallatni a hangját a mai Európai Unióban sem.
De akármilyen borúsak is a Közép-Európa feletti felhők a szélén ki-kikandikál a reményt adó fénysugár. Mára eljutottunk oda, hogy a Kárpát medence népei minden birodalmi ármánykodás, minden geopolitikai packázás és kéretlen paktumok nyűge ellenére is végül szabadok és szuverének akarnak lenni – mondta Orbán Viktor.
Száztíz évvel ezelőtt a Kárpát medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért. Száztíz éve még mindenki örömmel várta és éltette a háborút. Éltették a csehek, az osztrákok, a szlovákok, a románok, a szerbek és a horvátok – fogalmazott a kormányfő.