A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd – a húsvét és a karácsony mellett – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleménye szerint pünkösdkor három fontos eseményt ünnepelnek a keresztények: a Szentlélek eljövetelét, “mint Krisztus megváltó tettének gyümölcsét és beteljesítőjét”, az egyház alapítását és az “egész világra kiterjedő missziós munka” kezdetét.
A Szentlélek kiáradásának bibliai leírása szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával összekapcsolja a különböző nyelven beszélő embereket. Így született meg az első pünkösdkor az egyház.
A pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Az idei évben az ünnepi szentmise szónoka Felföldi László pécsi megyés püspök lesz.
Pünkösdhétfőn az egyház a Boldogságos Szűz Mária, az egyház anyja liturgikus emléknapját ünnepli Ferenc pápa 2018-ban hozott döntésének megfelelően. Az emléknap célja, hogy “elősegítse az egyház anyai érzésének növekedését a lelkipásztorokban, a szerzetesekben és a hívekben, ezzel egyidejűleg növelje a hiteles Mária-ájtatosságot” – olvasható az MKPK közleményében.