A vörös égi fényív fizikailag nem különbözik “hagyományos” szivárványtól, azonban csak több tényező együttes hatására, napkelte és napnyugta idején figyelhető meg. Ezt a ritka jelenséget 2024 első napján Derekegyház közelében is sikerült lencsevégre kapni.
A Napból érkező sugarak együttese fehér színt alkot, szivárvány esetén ezeket a sugarakat vízcseppek által színekre bontva láthatjuk. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a televíziók képernyőjén és más monitorokon. Ami távolról fehérnek látszik, közelről három szín: vörös, zöld és kék együtteséből áll. A modern képernyőkön ez már kevésbé figyelhető meg, de ha vizet cseppentünk a monitor felületére, a vízcseppek alkotó színekre bontják a fényt – magyarázza a National Geographic.
Ennek oka, hogy a fehér fényt alkotó különböző hullámhosszú színek a víz és más közegek (levegő, vagy a monitor anyaga) határára érve, azok eltérő optikai tulajdonsága miatt más-más szögben törnek meg. Emiatt az addig együtt haladó színek szivárványt alkotva polarizálódnak, azaz szétválnak.
A vörös szivárvány kialakulásának alapja hasonló a vörös naplementéhez. A szemlélődőtől nézve, az alacsonyan járó nap sugarai hosszú utat tesznek meg a légkörben, ahol a kis hullámhosszú összetevők a számtalan lebegő részecskén megakadnak, szétszóródnak, végül csak a nagy hullámhosszú vörös szín jut el a szemünkig. Emiatt ilyen árnyalatú a kelő Nap és körülötte az égbolt.
Ha a feltételek adottak, az átellenes oldalon megjelenik a vörösen izzó ív, hiszen a vízcseppeket már csak ezek az árnyalatok érik el, ezek összetevői polarizálódnak, és szivárványt alkotva csak a legkülső sávot látjuk vörösen izzani. Csapadékos időjárás esetén a jelenség hazánkban megfigyelhető, érdemes szemlélődni.