Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap.
Sólyom László “óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.
Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Anyja jómódú iparos-kereskedő családból származott, anyai nagyapjának fűszer- és gyarmatáru-kereskedése volt. Atyai nagyapja vasúti tolató volt a MÁV-nál, aki nyugdíjba menetele után suszterként dolgozott otthon. Felesége sváb asszony volt, kilenc gyermekük született. Apja „mezei” jogászként végezve a pénzügyigazgatásban helyezkedett el. A háború után „osztályidegennek” kiáltották ki, elbocsátották állásából, ezért a mecseki erdőgazdaságban segédmunkás, később bérelszámoló lett.
Az ötvenes években nagy szegénységben élt a Sólyom család. Nem készült jogásznak, végül Mádl Ferenc, az MTA Jogi Osztályának akkori titkára győzte meg arról, hogy ott a helye. 1966-ban pedig tanársegédi állást ajánlott neki a jénai Friedrich Schiller Egyetemen, amit Sólyom el is fogadott. Jénában német polgári jogból doktorált, disszertációját 1969 márciusában védte meg. Ugyanebben az évben tért haza, és az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében kapott tudományos kutatói állást. 1970 és 1975 között dolgozott az Országgyűlési Könyvtárban is.