„Az American Conservative Union (ACU) a CPAC zászlóshajója, eredeti kiötlője, ötletgazdája. Az ACU képes-e tenni azért, hogy a Magyarországra nehezedő washingtoni politikai nyomás enyhüljön?
Mint az egyik legrangosabb és legnagyobb befolyással bíró republikánus szervezet, az ACU is mutatja: Amerikának több, de legalább két arca van. Van az ultraliberális, eltörléskultúra-párti, szélsőbalos utcai gyújtogatásokat társadalmi igazságharcként ünneplő Amerika – és van a patrióta, történelmi gyökereire büszke, Istenben bízó Amerika. Az ACU és a CPAC Hungary-re látogató amerikai barátaink utóbbi körhöz tartoznak, akik Trumppal együtt mondják: »mi szeretjük Magyarországot!« Bidenék, illetve a teljes szereptévesztésben lévő nagykövetük ilyesmit nem nagyon mondanak, ettől függetlenül stratégiai magyar érdek, hogy szövetségesi viszony legyen a mindenkori Fehér Házzal, ezt diktálják a szoros gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok is. Politikailag is jó nexus republikánus adminisztráció esetén lesz újra, az ACU is azon dolgozik, hogy 2024-ben váltás legyen az ovális irodában.
A tanácskozáson kiemelt téma lesz az ukrajnai háború. Ön az egyik nyilatkozatában azt mondta: különös jelentősége van annak, hogy nemzetközi jobboldali erők összegyűlnek Budapesten egy háború idején. Várható valamilyen közös állásfoglalás CPAC-konferencián a háborúval kapcsolatban?
Ez ügyben érdemes szélesebb kitekintést tenni. A világtérrend átformálódóban van, az USA-nak, a világtörténelem első globális szuperhatalmának a teljesen hegemón státusza megkérdőjeleződőben van. Ez nem azt jelenti, hogy holnapután az USA ne lenne továbbra is masszív erőcentrum, de azt igen, hogy felemelkedőben vannak más »játékosok« is – és egy vezető szerep leértékelődése bárkit meggondolatlanná, túlmozgásossá tud tenni. Ez már önmagában is, sajnos, konfliktushelyzeteket eredményezhet, és ezt tetézi az, hogy a politikai korrektségbe belebolondult amerikai liberális politikai elit – amely most uralja a Fehér Házat – a woke-ideológiát a nemzetközi doktrína szintjére emelte. A kettőnek a veszélyes gyúelegye érzelemvezérelt külpolitikát eredményez, amely teljesen téves következtetésekre vezet, például az ukrajnai orosz agresszióra adandó válaszok kapcsán. A háborús pszichózis fokozásával hosszú távon az USA is veszít, hisz legjobb szövetségese, Európa gyengül, ha teljesen leválik az olcsó orosz energiahordozókról, Moszkva pedig egyre közelebb kerül Pekinghez. Éppen az USA jelenlegi vezetésének, Joe Bidennek lenne a feladata és súlya, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a feleket, tűzszünetet és békekötést érjen el. Csak finoman jelzem, hogy az elnöksége alatt folyamatosan agresszív, militáns viselkedéssel vádolt Donald Trump ma az, aki a békét sürgeti.
Európában azonban a háború híveinek véleménye dominál. Lehet-e arra számítani, hogy a mostani CPAC-konferencia hatására ez a helyzet módosul?
Abban bízom, hogy még többen, még mélyebben meg fogják érteni, hogy a magyar békepárti álláspont – bár Magyarország stratégiai érdekrendszeréből indul és oda tér vissza – alapvetően illeszkedik a nyugat geostratégiai horizontjába. Az USA-nak és az európai országoknak is az az érdeke, hogy Eurázsiában egyensúlyi vagy egyensúly közeli állapot legyen, és hogy a világ jelenlegi összekapcsoltsági szintje ne zsugorodjon. Ha a háború térben és időben is tovább szélesedik, és a transzatlanti világ vezetői továbbra is Ukrajna végső győzelemhez vezető felfegyverzésében látják a konfliktus egyedüli megoldását, az egyidejűleg eredményezi Európa gazdasági megrogyását és egy új, kínai–orosz tengely kialakulását a nagykontinensen. Ez blokkosodást hoz magával, Európa vazallusi szerepbe kényszerülését, ami értelmetlenné fog tenni bármiféle európai szuverenitásról szóló ábrándot, de megkérdőjelezi az európai integráció értelmét is. Hiszen az EU – amellett, hogy békeprojektként indult – egyik legfőbb célja elvileg, hogy egy egységesebb Európa, erősebb aktor lehessen a világpolitika színpadán. Szóval, aki valóban Európa érdekét tartja szem előtt, az támogatja a magyar békepárti álláspontot.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.