„Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben” – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól”.
A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként viseli Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette: „minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell – mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.
A miniszterelnök közölte: a háború „megterheli a lelkünket, a pszichénket”.
Ukrajna a szomszédunk, ahol magyarok is élnek. Katonának hívják be őket és százával halnak meg a fronton”
– tette hozzá, kiemelve, hogy ez a háború „tőlünk nem messze folyik”, ezért akar mindenki békét Magyarországon.
A kérdésre, hogy Ukrajnában erőszakkal toborozzák-e a magyarokat, Orbán úgy reagált: „Ukrajnában most mindenkinek be kell vonulnia a hadseregbe, akár ukrán, akár magyar. Nem lehet azt mondani, hogy a magyarokkal rosszul bánnak. Ők ugyanúgy meghalnak, mint az ukránok.”
A kormányfő úgy folytatta: „Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket.
Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben.
Eddig sikerült ellenállnunk. Ez ad nekem reményt. Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól. Ezt kellő alázattal, ugyanakkor magabiztosan állítom” – mondta Orbán Viktor, azt is kiemelve, a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja.
Orbán felidézte az 1999-es forró napokat is. „1999-ben, amikor kitört a koszovói háború, arra akartak kényszeríteni minket, hogy Magyarország déli határán Szerbiával szemben nyissunk frontot. Akkor már NATO-tagok voltunk. Világossá tettük, hogy a NATO egy védelmi, nem pedig háborús szövetség. Senki nem kényszeríthet minket arra, hogy megtámadjunk egy másik országot. Ezért engedtük meg, hogy a repülőtereinket használják. De nem támadtuk meg Szerbiát, és nem nyitottunk frontot.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.