A magyar Országgyűlés ellenzéki tagjai közül 2022-ben megalakult az LMBTQ képviselőcsoport, akik a Magyarországon – szerintük – élő öt-hatszázezer homoszexuális irányultságú ember képviseletét vállalták fel. (Csendben jegyzem meg, hogy az IPSOS 2021-es nemzetközi felmérése szerint Magyarországon a lakosság 1%-a, azaz körülbelül szűk százezer ember vonzódik a saját neméhez.)
E kiváló honatyák és honanyák a minap közleményükben a miniszterelnök évértékelő beszédét a maguk részéről homofóbnak találták, ami megsérti az LMBTQ „társadalmat”.
A miniszterelnökünk ugyanis évértékelőjében – a felelős megnevezése nélkül – el merte ítélni a 15 éves diákjával szexuális viszonyt folytató tanár tettét.
Ezzel együtt Orbán Viktor még véletlenül sem beszélt az inkriminált viszony homoszexuális jellegéről. Nagyon határozottan tört viszont pálcát afölött, hogy egy felnőtt, korosodó tanár elcsábította a tőle érzelmileg függő fiatal diákot, – kihasználva lelki labilitását, válságát – és szexuális aktust végzett vele.
Meggyőződésem, hogy ezt a cselekményt a miniszterelnökkel együtt minden ép lelkű ember elítéli. A homoszexuálisok is! Attól, hogy valaki a saját neméhez vonzódik, az erkölcsi iránytűje pont ugyanolyan jól működik, mint annak, aki az ellenkező nemet szereti.
Az LMBTQ képviselőcsoport közleménye szerint ez az erkölcsi ítélet mégis „kirekesztő” és összemossa az LMBTQ társadalmat a pedofil bűnelkövetőkkel, valamint megsérti a magyar homoszexuálisokat.
Hazudnak? Persze, megint; és ezzel a nyilatkozattal még nem is ez a legnagyobb baj. Az ilyen ostoba ellenzéki politikai nyilatkozatok mossák össze a perverziók miatt érzett természetes megbotránkozást a homoszexualitással és a homofóbiával. Pedig – ahogy a szülőfalumban mondják – nem egy a szőr a selyemmel.
Amikor az ellenzéki képviselők fenti nyilatkozatukhoz hasonlóan megtagadják a valóságot, arról mindig a világ legmakacsabb madara jut eszembe: a sün, ami csak akkor hajlandó repülni, ha felrúgják.
Moderari