Magyarországra egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, de a magyar kormány álláspontja változatlan: ki kell maradni a háborúból – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Budapesten, a Kormányinfón; a tárcavezető bejelentette, hogy idén is kell extraprofitadót fizetni, valamint egy konkrét üggyel kapcsolatban a gyermekvédelmi szabályok áttekintését is kilátásba helyezte.
A miniszter azt mondta: most, amikor a tizedik szankciós csomagot elfogadja az Európai Unió tanácsa, és egy éve tart a háború, szükséges értékelni a helyzetet. Hangsúlyozta: Európa sodródik a háború felé, ezért Magyarországra is egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik, hogy változtasson olyan kérdésekben is az álláspontján, ahol az elmúlt egy évben világos elvek alapján hozott döntéseket.
Gulyás Gergely leszögezte, a magyar érdek továbbra is változatlan: kimaradni a háborúból. Hozzátette: így döntöttek a tavaly áprilisi választáson az emberek, a szankciókkal kapcsolatos ellenérzéseket pedig megerősítette a nemzeti konzultáció.
Kitért arra is: Magyarország fegyvereket továbbra sem szállít, a tűzszünetet és a mielőbbi béketárgyalásokat sürgeti, és segíti a menekülteket.
Nem változott a kormánynak az az álláspontja sem, hogy a háborúért a felelősség Oroszországot terheli, Oroszország sértette meg a nemzetközi jogot és követte el az agressziót – rögzítette. Hozzátette: Magyarország segíti Ukrajnát anyagilag és humanitárius eszközökkel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyarság a lehető legkevesebbet érezze a tragikus helyzetből.
Hangsúlyozta: a kormánynak meggyőződése, hogy ebben a háborúban csak vesztesek lesznek, senki nem tud nyerni, minél tovább tart a háború annál több életet követel, és felfoghatatlan pusztítást okoz az épített és a természeti környezetben.
Arra figyelmeztetett: ha Európa bevonódik a háborúba, ha NATO-tagországok vesznek részt a konfliktusban, az a harmadik világháború kitörésével fenyeget, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a háború ne eszkalálódjon.
Jelezte, a világban több józan hang is megszólalt az elmúlt hetekben: a magyar köztársasági elnök az Egyesült Államok elnökével találkozott másik nyolc államfővel együtt, és a kínaiak is nyilvánosságra hoztak egy béketervet.
A miniszter arról is beszámolt: a legfrissebb foglalkoztatási adatok szerint ma Magyarországon 46 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel ezelőtt. Ez a magyar gazdaság erejét mutatja, hiszen az elmúlt évben energiaáremelkedés volt – tette hozzá.
A szankciók hatását az energiaárakra drámainak nevezte, szerinte ez jelenik meg elsősorban az élelmiszerek és a szolgáltatások árában is. A családokat és a nyugdíjasokat továbbra is védik a rezsicsökkentéssel, az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentett árat a kormány ebben az évben is fenn fogja tartani – erősítette meg.
Arról is beszélt, hogy a vállalkozásokat gyármentő programmal, beruházás-ösztönzési támogatásokkal segítik, és abban bíznak, hogy a magyar gazdaság továbbra is a beruházások vonzó célpontja marad.
A költségvetési egyensúlyt fenn kell tartani, a kormány elkötelezett, hogy a 3,9 százalékos hiánycélt betartsa – rögzítette. Megjegyezte, Magyarországnak sikerült az, ami nagyon kevés országnak szokott sikerülni az Európai Unióban: a választás évében hiányt csökkentettek 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is.
Bejelentette: az energiaszektor, a bankok, a kereskedelmi multinacionális cégek és a gyógyszeripari cégek a magas energiaárak nyertesei, ezért nekik továbbra is lényegesen nagyobb mértékben kell hozzájárulni a költségvetéshez, így az extraprofitadót nekik az idén még meg kell fizetni. A kormány készen áll arra, hogy tárgyaljon az érintett nagy cégekkel a befizetés módjáról, de a tavaly befizetett adó mértékének megfelelő összeget továbbra is a költségvetésnek be kell hajtania – tette hozzá.
A miniszter arról is beszélt, hogy volt egy konkrét eset, amely ismét a figyelem középpontjába állította a gyermekvédelem ügyét. Amikor azt látni, hogy egy pedagógiai asszisztens visszaél a pozíciójával és a diákok bizalmával, az tűrhetetlen és elfogadhatatlan – jelentette ki. Hozzátette: az pedig, hogy ezzel a közösségi médiában dicsekszik, “kifejezetten beteges és gyomorforgató”. Aki egy 14-15 éves fiatallal ilyet tesz, egyértelműen pedofil, és ennek megfelelően is kell vele bánni – hangsúlyozta.
Elmondta: a rendelkezésre álló információk alapján a tankerület korábbi vezetője kapott bejelentést az elkövetőről, azonban nem az iskolai tevékenysége, hanem egy fesztivál kapcsán, de – folytatta – akkor is felelőtlenség, hogy korábban vizsgálat nem indult.
Kiemelte: a gyermekvédelmi szabályokat át kell tekinteni. A hatóságokat a belügyminiszter utasította, hogy minden esetben gyors, átfogó, teljes körű, alapos vizsgálatot folytassanak le – közölte, hozzátéve, hogy a jogi és büntetőjogi szabályozás áttekintése, illetve a gyermekvédelmi szabályok szigorítása pedig a kormány, illetve a kormánypárti frakciók feladata.
Elmondta: a gyermekpornográfiával kapcsolatban az esetek száma az elmúlt években növekedett. 2017-ben 120 ilyen eset volt, egy évvel később 164, 2019-ben 185, 2020-ban 204, 2021-ben 276, és tavaly 261. A növekedés tehát évről-évre folyamatos volt, bár tavaly minimális mértékben mérséklődött ez a szám – közölte. Hangsúlyozta: a gyermekvédelem ügye az egyik legfontosabb kérdés, a választásokkal egyidejűleg megtartott népszavazáson is olyan rendkívüli támogatást kapott, amelyet semmilyen más ügy, politikai kérdés, politikai párt nem tudott elérni 1989 óta.
MTI