„A német csapat a nyitómeccsük előtt egy performance-szal tiltakozott a FIFA döntése ellen, miközben a következőket tweetelték közösségi oldalukon: »Ez nem a politikai nyilatkozattételről szól – az emberi jogok nem lehetnek alku tárgyai. Természetesnek kellene lenniük mindenhol, de még mindig nincs így. Ezért is olyan fontos ez az üzenet a számunkra.« Az ugyancsak hipokrita szöveg szétterjedt a futballvilágban.
Kiknek az emberi jogairól lehet egyáltalán szó? Felmerülhet a hivatásos labdarúgók szólásszabadsága. Kár, hogy amikor a Hertha BSC kapusedzőjét, Petry Zsoltot azért a véleményéért bocsátotta el klubja, amit egy magyar napilapnak fejtett ki az európai migrációs politikát illetően, gyakorlatilag senki nem állt ki Petry szólásszabadsága mellett a futballvilágban.
A stadionokban a politikai véleménynyilvánítást a FIFA egyébként hosszú ideje korlátozza, de erről majd később. A szivárványos karszalag nyilván a homoszexuálisok, transzneműek egyenjogúsága, emberi méltósága melletti kiállást hivatott szimbolizálni. Nincsen hír arról, hogy a játéktéren, a résztvevők keretében bárkit hátrány ért volna szexuális irányultsága miatt. A FIFA – nagyon helyesen – nemcsak a sportolók közti, szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést tiltja, hanem a lelátói homofóbia ellen is keményen fellép. Magyarul: senkivel sem kell a pályán, a lelátón, a FIFA versenyein alkudozni a homoszexuálisok jogegyenlőségét illetően, az »emberi jogok nem lehetnek alku tárgyai« jelmondat tehát, ebben a kontextusban, tökéletesen inadekvát. S ha már az „emberi jogok nem lehetnek alku tárgyai”, felmerülhet még azoknak a hivatásos – és amúgy a katari vb-n is fellépő – labdarúgóknak a lelkiismereti szabadsága, akiket klubjuk a vallási meggyőződésükkel ütköző szimbólumok viselésére kötelezett.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.