A 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően az előző uniós ciklushoz képest háromszorosára, hét év alatt 4265 milliárd nőtt a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrás nagysága – mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkár pénteken Szentesen.
Tarpataki Tamás a XI. Magyar Paprika Napján tartott előadásán azt mondta, a növekvő támogatási kereten belül is emelkedett a gazdasági fejlesztésre fordítható források aránya, és úgy tűnik, a beruházók részéről erre komoly igény is van.
A kormány célja, hogy a gazdálkodás jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozás legyen, az agrárium pedig vonzóvá váljon a fiatalok számára. Az Agrárminisztérium pedig el kívánja érni, hogy a szabályozás és támogatási rendszer egyszerűbb, követhetőbb és világosabb legyen – mondta.
A kertészeti ágazatról szólva a politikus kifejtette: 2020-ig a szektorban mintegy 4300 fejlesztés támogatására 71 milliárd forintot ítéltek meg, és ebből 54 milliárd forintot ki is fizettek. Az üvegházépítésre benyújtott és támogatott 135 kérelemre 20 milliárd forintot ítéltek meg, és 15 milliárd forintot fizettek ki, ugyanekkora nagyságrendű volt a kertészeti gépbeszerzés, illetve a hűtőházak építésének támogatása.
Az új uniós költségvetési ciklusban 30 milliárd forintos keretet hirdettek meg a kertészeti üzemek korszerűsítésére, de a rendkívüli érdeklődés hatására ezt 68 milliárd forintra emelték, 321 termelő kapott támogatási döntést. A telepítési támogatások nyomán 2500-2600 új ültetvényt alakíthatnak ki, gépek, berendezések beszerzésre pedig 26 milliárd forintot fordíthatnak – ismertette Tarpataki Tamás.
A meghirdetett pályázatokon öntözési berendezések, eszközök vásárlására 765 kérelmet támogattak mintegy 50 milliárd forinttal. Ezeknél a fejlesztéseknél uniós követelmény a vízfelhasználás 10-15 százalékos csökkentése, de ez versenyképességi és környezeti okokból közös érdek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Kitért arra is, hogy e fejlesztések esetében a támogatás intenzitása 50 százalékos, öntözési közösségek – melyek létrehozására szintén rendelkezésre állnak források – esetében azonban 70 százalék biztosítható.
Kitért arra, hogy a mezőgazdasági biztosítások díjához is igényelhető támogatás, ennek éves kerete 14,3 milliárd forintra emelkedett. Mint mondta, az unióban elsőként Magyarország dolgozta ki krízisbiztosítási rendszert, amely a káresemény okozta bevételkiesés 69,9 százalékát fedezi utólag, az alap forrásainak 70 százalékát pedig vidékfejlesztési támogatás fedezi.
MTI
Fotó: kormany.hu/Vermes Tibor