“Embernek lenni nehéz. Nőnek, férfinak egyaránt… Azt mondják, úgy eszi be magát az élet valamennyi területén a mindennapjainkba a genderideológia és az LMBTQ-propaganda, mint ahogy a béka fő meg a lassú tűzre tett fazékban. Sunyin, alig érzékelhetően, pici, apró lépésekkel, de mindennap elfoglalnak egy kis területet a normalitás elől. Itt van tehát az ideje kiugrasztani a békát a fazékból. A józan ész nem lehet vesztes az őrülettel szemben.
Vegyük csak a fékevesztett elmebaj legextrémebb megnyilvánulásait az elmúlt napokból! Például a bináris világot rém unalmasnak és rég meghaladottnak tartó buggyant agyúak legutóbb a régészeknek és az őstörténet kutatóinak estek neki, hogy milyen alapon állapítják meg egy csontról, hogy az nő vagy férfi testét hordozta anno. Honnan tudják, hogy az illető a születési nemével azonosította magát, vagy pedig éppen az ellenkezőjével?!
Legyinthetnénk, hogy bolond lyukból bolond szél fúj, de a helyzet sajnos sokkal komolyabb. Törvényszéki nyomozók munkájuk ellehetetlenülésétől félnek a genderőrültek nyomulása miatt, nekik ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a megtalált emberi maradványok férfi vagy női áldozatra utalnak. De a biológia, az antropológia és a régészet tudománya is könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy egy progresszív suttyó sutba vágja az elmúlt száz év kutatásainak eredményét, mert ő azokat baromságnak tartja.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.