“Az ország legnagyobb kiárusítója, Gyurcsány Ferenc olyan szerződéseket kötött külföldi gigavállalatokkal, amelyek árát mind a mai napig nyögjük.
Kik is voltak a szerződő (kedvezményezett) cégek?
Az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. koncessziós társaságot 2004-ben a PPP (köz- és magán-együttműködés) projektek területén vezető német Bilfinger Berger BOT GmbH, az osztrák piacon több mint 125 éve jelen lévő Porr Infrastruktur GmbH, és a főként Közép-Európában tevékenykedő Swietelsky International Baugesellschaft
2002-2010-közti beruházásait a fenti cégek vitelezték ki.
A beruházásoknak 90%-át. egy jól kitalált PPP -konstrukcióban valósították meg.
Mi ennek a lényege?
Ezzel a PPP -konstrukcióval mindenki jól járt csak az állam fizetett rá, de keményen.
Az építőipari cég megépíti a beruházást.
Átadás után az építő cég tulajdonába kerül a megépített létesítmény.
Az építményt a tulajdonos bérbe adja az államnak.
Bármennyire is meglepő, Gyurcsányék még az autópályákat is eladták a külföldi befektetőknek.
Az autópálya-matrica októbertől 500 forinttal, januártól pedig az e-útdíj 5,8 százalékkal emelkedik majd.
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hová kerülnek az útdíjrendszerbe befizetett összegek?
Nos, a válasz nagyon egyszerű.
A közutak használata pénzbe kerül, a múlt évben összesen 216 milliárd forintot jelentett mindez.
Az útdíjrendszer 2018-ban pedig nettó 187 milliárdot termelt az állami költségvetésnek.
Azaz termelne, de a bevételek jelentős része elmegy Gyurcsány előnytelen szerződéseire.
Többek között az is kiderült, hogy a közutak fenntartása megközelítőleg 80-90 milliárd forintba kerül, de emellett az államnak évente ki kell fizetnie egy 110 milliárdos koncessziós díjat az autópályák tulajdonosainak.
Így az M5-ös és az M6-os autópályák, hidak és egyéb létesítmény építési költségeit többszörösen fizethetik ki az adófizetők 2031-ig és 2038-ig, hiszen ekkor járnak le a gyurcsányi szerződések nagy része.
Amúgy ezeket a szerződéseket az állam nem tudja felmondani, tehát a költségvetésbe befolyt összegeket magánkézben lévő külföldi cégeknek kell kifizetnie.
Ezen beruházásokat egy jó-pár év múlva a szerződések lejárta után az állam megvásárolhatja a piaci áron a tulajdonostól.
De honnan vette a külföldi építő a beruházáshoz szükséges pénzt?
Mivel a beruházás az ország területén épül ezért az országnak járó EU-s támogatásokat igénybe vette.
Így épült meg mintegy 3500-milliárgos beruházás 2002-2010-közt.
A mai napig fizeti az állam a több százmilliárdos évi bérleti költséget.
Ezekből a beruházásokból a nemzeti kormány 2018-ig mintegy 1250-milliárdos létesítményt megvásárolt.
A maradék több mint 2250-milliárdos értékért tovább kell fizetni a bérleti díjat mindaddig míg a szerződés le nem jár és akkor állam megvásárolhatja ezeket a létesítményeket is.
Sajnos a lakosság ezekről a zseniális üzletekről mit sem tud.
,,Az a baj a szocialistákkal, hogy előbb-utóbb kifogynak a mások pénzéből.” (Margaret Thatcher )”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.