Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak ha a háborúnak vetünk véget – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol azt is bejelentette, hogy a kormány felgyorsítja a haderőfejlesztést.
Orbán Viktor jelezte: Magyarország bizonyos termékek árát hatóságilag korlátozza, azonban ezzel a háborús inflációt csak időlegesen és részlegesen lehet megfékezni.
Ezért Magyarországnak és az összes európai országnak az az érdeke, hogy minél előbb vége legyen a háborúnak. Nem szankciókat kell kivetni, hanem el kell érni, hogy tűzszünet legyen, majd meg kell állapodni a béketárgyalások keretéről. A békével mindenki jól járna – hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint azonban Magyarországon kívül mások nem képviselik ezt az álláspontot, nem “ütik meg ezt a hangot”.
Azt is leszögezte: háborús helyzet van, nem támadunk, hanem védekezünk, nem most van az ideje annak, hogy “előre tudjunk lépni egy vagy kettőt” a fejlesztésekben vagy akár bérkérdésekben. A siker, az eredmény ma az, ha nem csúszunk vissza, hanem “meg tudjuk vetni a sarkunkat” és nem engedjük, hogy a háborús helyzet visszatoljon bennünket a gazdasági fejlettség és az életszínvonal tekintetében – mondta. Hozzátette: a kormány azt vállalta, hogy megvédi a teljes foglalkoztatást, a családtámogatási rendszert, a rezsicsökkentést és a nyugdíjakat.
“Ha ezeket meg tudjuk védeni, akkor Magyarország már nagyon nagy teljesítményt tett le az asztalra. A legtöbb ország erre most sem képes és nem lesz képes a jövőben sem” – szögezte le.
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországnak két-háromszorosára kell növelnie a haderőfejlesztés sebességét, nagyon gyors képességfejlesztési munkát kell elvégezni. Mint mondta: a NATO még nem foglalkozott azzal a helyzettel, “ha az ukrán front összeomlik”, márpedig a szomszédos államban “nagyon súlyos a helyzet” és “minden esély megvan” arra, hogy Magyarországhoz közelebb kerüljön a front.
Orbán Viktor szerint “emberfelettinek tűnő munkával” kell radikálisan fokozni Magyarország védelmi képességeit, “ha békét akarunk, akkor most kell jelentősen megnövelni a katonai képességeinket”. Ez nem Magyarország háborúja, nekünk ebből ki kell maradnunk – szögezte le.
Hangsúlyozta ugyanakkor: “mindenki az ukránok oldalán van, hiszen az ember a megtámadott oldalán szokott lenni és szurkol is a megtámadottnak”, azonban lassan szembe kell nézni a katonai realitásokkal is: az egyik oldalon van egy 138 milliós Oroszország, a másik oldalon pedig van egy 31 milliós Ukrajna. Rámutatott: Ukrajnát ugyan az amerikaiak meg az angolok elég jól felszerelték fegyverzettel és sok katonájukat ki is képezték, azonban naponta 100-1000 katonát veszít az ország.
A miniszterelnök arra is kitért: Magyarország minden más államnál nehezebb helyzetben van, mert egyszerre érinti az ukrajnai háború és a migránsáradat. Az előbbi miatt 800 ezer menekült érkezett az országba, miközben idén 100 ezernél több az illegális határátlépők száma.
Ezért kijelentette: eljött a pillanat, amikor muszáj megszervezni egy új határvadász rendszert, azaz egy határőrséget, amely határvadász századokból áll. Hozzátette: a Belügyminisztérium keretein belül tervezik kiépíteni ezt a képességet és ezrével kell majd új embereket felvenni. Kiemelte: örülne, ha sikerülne “azon a kultúrán belül tartani a határvadászokat, ami ma a rendőrséget jellemzi”. Szerinte ugyanis az elmúlt 12 évben egy hatékony és polgárbarát kultúrájú testület lett a rendőrség, így ha ezt a kérdést a szervezeten belül tudják megoldani, az majd “jótékony hatással lenne az állampolgár-rendőr, migráns-rendőr kapcsolatra is. Ugyanakkor jelezte: ha ez nem megy, akkor azon kívül, “egy kicsit nyersebb formában” kell fölépíteni a védelmi képességüket.
Rámutatott arra: eddig katonákat és rendőröket vezényeltek a déli határra, de most, hogy a háborúzóna közeledik Magyarország keleti határaihoz, minden egyes perc, amit a katonák nem felkészüléssel, a védelmi képesség megerősítésével töltenek el, az luxus. Közölte: a katonákat ezért le kell vezényelni onnan, hogy részt tudjanak venni a magyar hadsereg fölpörgetett fejlesztési programjának a végrehajtásában, a rendőrök pedig a közbiztonság fenntartása szempontjából hiányoznak, ráadásul megterhelő munkát végeznek, messze a családjuktól.
Orbán Viktor arról is beszélt: Ukrajna európai uniós tagjelöltsége segíti az ott élő magyarok jogainak érvényesítését.
Kiemelte: a tagjelöltség “a kezdő lépés”, ami nem jelenti azt, hogy meg is kezdődnek a tárgyalások; ehhez feltételeket kell teljesítenie Kijevnek, köztük olyan európai uniós és benne magyar elvárásokat, amelyek az ott élő kisebbségekre vonatkoznak.
Sokkal jobb helyzetben vagyunk az ott élő magyarok jogainak érvényesítése tekintetében, mint lennénk, hogy ha Ukrajna nem kérte volna a tagjelölti státust – fogalmazott Orbán Viktor az interjúban.
Felhívta a figyelmet arra is: azt viszont nem sikerült elérni, hogy Bosznia tudjon kerülni a tagjelölti státussal rendelkező országok körébe, továbbra is értetlenség vagy nem kellő tudás mutatkozik az európai nyugati vezetők tekintetében a Balkán bővítését illetően, holott a rohamosan erősödő migrációs nyomás adna közvetlen bizonyítékot arra, hogy fel kell venni ezeket az országokat.
Az ukránok igen, de a bosnyákok egyelőre nem, de folytatjuk a küzdelmet az osztrákokkal, szlovénokkal, horvátokkal együtt, hogy ez bekövetkezzen – hangsúlyozta a rádióinterjúban Orbán Viktor.
MTI