A szövetség éves közgyűlésén elhangzott: a következő évek legfontosabb szakmai célja az utánpótlás-nevelés megreformálása és hatékonyabbá tétele.
A közgyűlés elején Berzi Sándor alelnök köszöntőjét követően a FIFA delegáltja, Heidi Beha és az UEFA munkatársa, Jozef Kliment köszöntötte a küldötteket, és kívánt jobbulást dr. Csányi Sándor MLSZ-elnöknek, aki betegsége miatt nem lehetett jelen az eseményen.
Kliment hangsúlyozta: az MLSZ-t Csányi Sándor elnöksége alatt a stabilitás és a folytonosság jellemzi. A magyar labdarúgás az elmúlt tizenkét évben rengeteg területen fejlődött, az UEFA is maximálisan elismeri kiemelkedő eredményeit. Azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az MLSZ volt a pandémia felfutását követő nyitás egyik úttörője, és több tagországnak is példát mutatott ezen a területen.
Berzi Sándor kiemelte, hogy a hazai és nemzetközi labdarúgás összefogott a háború sújtotta Ukrajna segítése érdekében, a szövetség minden félnek szeretne köszönetet mondani ezért. Az MLSZ kapcsolatban áll az ukrán szövetséggel, és alapvető élelmiszerek, gyógyszerek, használati cikkek szállításával segíti az országot.
Néhány technikai szavazás után Vági Márton főtitkár tartott prezentációt a szövetség működésének elmúlt évéről és jövőbeli terveiről.
Az előadásban elhangzott: pénzügyileg stabil évet zárt a szövetség, a 2021-es év rekorderedményt hozott, ebben nagy szerepet játszott a sikeres Eb-rendezésért az UEFA-tól kapott 2 millió eurós sikerdíj. A szövetség eddig sikeresen zajló programjai folytatódnak, emellett új projekt lesz a pályaépítések során az elmúlt tíz évben épített pályák korszerűsítését, felújítását célzó program. A szakmai program középpontjában az utánpótlás-nevelés fejlesztése áll, a cél az eddigi erőfeszítéseken javítva egy erősebb utánpótlásképzés létrehozása.
A TAO-programban 2021-ben 30,6 milliárd forint működési célú támogatás és 15,1 milliárd forint ingatlan-fejlesztési támogatás lehívására került sor. A pályaépítési programban 2010 óta összesen 1 348 új pálya készült, 2 784 létesítmény lett felújítva.
Az amatőrfutballt célzó Grassroots-program sikerét mutatja, hogy az elmúlt években sikerült elérni a játékosok számának két és félszeres növekedését. A 2020-as tavaszi zárás után a 2021-es esztendő már az újrakezdésről szólt az amatőrfutballban. Cél, hogy jóval nagyobb figyelem mellett folytatódjanak a Bozsik-program tornái, ezt a körzetközpontok bevonásával lehet megvalósítani. A középiskolások labdarúgóprogramja McDonald’s Fair Play Cup néven indult útjára. Az MLSZ a Grassroots Szociális Program keretén belül 2021-ben öt, fogyatékossággal és hátrányos helyzetben élő célcsoport labdarúgását segítette.
A 2025-ig tartó időszak legfontosabb stratégiai célja az utánpótlásképzés megreformálása, egy összetett képzési rendszer kialakítása. Korábban egyedi beavatkozások történtek, a tartós gondolkodás, a klubokkal való összehangolás eddig nem valósult meg, most jött el ennek a munkának az ideje.
– Fontos, hogy az utánpótlásképzés megkapja az őt megillető rangot. A célunk, hogy az utánpótlásképző klubokhoz a legjobb minőségű szakemberek kerüljenek, ők megkapják a megfelelő képzést, főállásban vállaljanak munkát, és megfelelően legyenek megfizetve. Az utánpótlásképzésnek erősebb ellenőrzés mellett kell működnie, a klubokkal való együttműködésre, közös stratégiai gondolkodásra van szükség. A magyar utánpótlás nemzetközi versenyképessége folyamatosan javuló tendenciát mutat, ennek ellenére az elmúlt években folyamatosan csökkent a fiatalok, és nőtt a külföldiek játékperce az NB I-ben. A hasonló népességű és nagyságú országokkal való összehasonlításban az NB I jelentősen le van maradva az U21-es játékpercekben – mondta Vági Márton.
Az idei prezentáció címe, a “Teret a tehetségeknek” szlogen arra utal, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség a fiatalok kiválasztását, képzését és felfelé áramoltatását segítő szakmai koncepciója, keretrendszere mellett a fiatalok felnőtt csapatokba történő beépítését is teljes mértékben igyekszik segíteni.
– Az elmúlt 12 év kiemelt kormányzati támogatásának, a klubok felé nyújtott szakmai segítségnek és ösztönző szabályoknak, joggal várható el az, hogy az NB I-es egyesületek legalább legalább 20-22 mérkőzésen lehetőséget adjanak U21-es játékosoknak – fogalmazott Vági Márton.
Az A-válogatottal kapcsolatban elhangzott: a csapat vb-selejtezője ugyan nem volt sikeres, de voltak a sorozatban kiemelkedő eredményeink is, arra pedig büszkék lehetünk, hogy együttesünk a Nemzetek Ligájában Európa legjobb 16 csapata közt szerepel, ez egyértelmű előrelépést mutat.
Az MLSZ 2010 óta őszintén támogatja, segíti a női futballt, jelentős erőfeszítések történtek a fejlesztések érdekében. 2022 őszétől – a férfi futsalhoz hasonlóan – 12 csapatos NB I-es bajnokság indul. A női A-válogatottal kapcsolatban cél, hogy Margret Kratz irányításával a megfiatalított együttes a negyedikből a harmadik kalapba lépjen elő.
A futsal-edzőképzésből több mint 100 fiatal edző került ki, ez lehetőséget ad a szakágban a szintlépésre.
A magyar labdarúgás, köszönhetően részben a járvány idején elvégzett 13 ezer elvégzett tesztnek is, elkerülte a pandémia súlyos kedvezőtlen következményeit. A férfi NB I-ben a Ferencváros évről-évre kiemelkedik a mezőnyből, és gratulálhatunk a nemzetközi versenyképességhez is: sorozatban három alkalommal jutott el BL- vagy EL-csoportkörbe. Az elmúlt évek trendje alapján egyre később dőlnek el a kulcshelyezések az NB I-ben. Nem feltételen pozitívum, hogy folyamatosan nő az NB I-ben játszó légiósok száma, de kedvező, hogy a minőségük, például a válogatott játékosok száma egyre nő.
A játékvezetés terén az elmúlt időszak legfontosabb eredménye a VAR-rendszer bevezetése az OTP Bank Ligában. Az ellenőrzések átlagos ideje megfelel a nemzetközi szintnek, elmaradás egyes leshelyzetek megítélésénél van. Az állásidők rövidítése érdekében a VAR játékvezetők rendszeres gyakorláson vesznek részt.
A válogatott mérkőzéseken történt szurkolói tiltott cselekmények miatt a FIFA és az UEFA pénzbüntetést és zárt kapus büntetést szabott ki a szövetségre. Ezek a büntetések azt mutatják, hogy a jelenleg alkalmazott fellépés nem kellően szigorú és hatékony, ezért az MLSZ felkészült a biometrikus azonosítási rendszer bevezetésére is a válogatott mérkőzésein.
A közgyűlés végén a résztvevők elfogadták a 2021-es szakmai és pénzügyi beszámolót, az éves könyvvizsgálói jelentést és a felügyelő bizottság jelentését, valamint a 2022-es pénzügyi és szakmai programot, illetve néhány alapszabály-módosításról is döntöttek.
Forrás: MLSZ