Belföld

1848-49 forradalmi jelképei

Magyarország nemzeti történetének egyik legismertebb eseménye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Legendás alakjait, napjainkban is példaként állítjuk utódaink elé. 1991-ben a Magyar Országgyűlés határozata alapján, március 15.-e a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe lett. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi díjakat is. A kivívott és visszaszerzett szabadságnak, jelképévé vált ez a nap.

A magyar sajtó első szabad írásait, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt is ezen a napon nyomtatták, így 1990 óta ez a nap a magyar sajtó napja is egyben. Nemzeti ünnepünk egyik legjellegzetesebb jelképe a kokárda és a nemzeti szín, amely számos formában jelen van már a modernkori megemlékezések, ünnepek alkalmával. Számos formai elem tartalmazza, mint a tavasz egyik legismertebb virága a tulipán, vagy a nemzeti színű szalag, amelyet több alakzatban is kitűzünk. Jelkép bármi lehet, a lényeg, hogy a társadalom tekintse annak, meghatározott ok alapján. A kokárda szó, francia eredetű. A használata, és a megjelenése a francia forradalom idejére tehető. A szótő a coq, jelentése kakas,amelyből kialakult a későbbi cocarde, vagyis, kakastaréj. A franciák nem a felső ruházatukra, hanem a kalapjukra tűzték és a színe természetesen, kék, fehér, piros volt.

Magyarországi elterjedése, teljes mértékben az 1848-49-es forradalomhoz köthető. Szendrey Júliától Petőfi Sándor, míg Laborfalvi Rózától Jókai Mór kapta elsőként hagyomány szerint a piros, fehér, zöld színű kokárdát. A viselése is jelentőséggel bírt, mivel a szív felöli oldalra tűzték és a forradalmi szimpatizánsok jelképévé vált. A színsor használata számos vita tárgyát képezi a mai napig. Ha a sorrend tekintetében a helyes használatra lennénk kíváncsiak, nem kapnánk egyértelmű választ. Ami tény, hogy Petőfi kokárdáján, a belső kör zöld, a középső fehér, míg a külső piros színű volt. Ezzel ellentétben, Katona Tamás történész szerint viszont a zöldnek kívül, míg a pirosnak belül kellene elhelyezkednie. A hármas színösszeállítást egyébként már a forradalom előtt is használták, például pecséteken, vagy a hajba köthető pántlikák, esetében. A szabadságharc idején országszerte elterjedt a viselése, és már nem csak szalagokat, hanem anyagokat és különféle tárgyakat is gyártottak nemzeti színű összeállításban.

A kokárda az óta is a hazafias eszméket magáénak tudó személyiséget tükrözi és vált jelképpé. Különféle formában kapható, számos változata elterjedt. Március 15.-én, Jókai Mór a Bánk Bán előadásán kérte fel a közönséget, hogy hordjanak kokárdát. Napjainkra a magyaroknak már teljesen természetessé vált, hogy március 15.-én tisztelegve az 1848-49-es hősök és a szabadságharc emlékének, mindezek mellett kifejezve hazafiasságunkat nemzeti összetartásunkat, kokárdát hordunk. Nem csak a jelképek, hanem a forradalom kiemelkedő alakjai is emlékezetünkbe ívódtak.

A hősiességük, a magyar nemzet iránti szeretetük és a szabadság utáni vágy töltötte ki a mindennapjaikat, ezért áldozták életüket. Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Görgei Artúr, Damjanich János, Deák Ferenc, Bem József, Klapka György, Vasvári Pál, Vécsey Károly, Aulich Lajos, Battyány Lajos, Gábor Áron, és számtalan  a nevük kevésbé ismert és ismeretlen hős adta életét ezen a napon, 174 évvel ezelőtt. 

TG, fotó: Wikipedia



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Vészjelzést adott ki a fuvarozói egyesület: azonnali gazdasági intézkedéseket sürgetnek

cs3-szerkeszto

Orbán Viktor: A Tisza cserbenhagyta az autósokat, a fuvarozókat és a gazdákat is

cs3-szerkeszto

Orbán Viktor: Vége az újkommunistákkal szembeni türelmi időnek. Felvesszük a kesztyűt és harcolunk!

cs3-szerkeszto

Dornfeld László: Tényleg a bizarr lovasbotrányairól ismert tiszás miniszteri biztos, Dombovári Márk áll a brit királyi családot is érintő diplomáciai perpatvar mögött

cs3-szerkeszto

Megszólalt Magyar Péter az üzemanyagárakról: aprópénzzel szúrja ki az autósok szemét

cs3-szerkeszto

Bárkányi Bence barátja kezdeményezhette a brit királyi udvarban található magyar lovak hazahozatalát

cs3-szerkeszto

A bosszúkormányzás következménye: több száz település maradhat ki a fejlesztésekből

cs3-szerkeszto

Kijózanító pofon: Túl magasak a magyar bérek a pénzügyminiszter szerint

cs3-szerkeszto

A Tisza-kormány szerda éjjel bevallotta, hogy tényleg vissza akarta kérni az angol királytól a lipicai lovakat

cs3-szerkeszto