Elemzők szerint egyes országoknak, vagy azok egy csoportjának nagyjából mintegy 150 milliárd dollárt kellene költeni a következő nagyjából 5 év során ahhoz, hogy minden szempontból versenyképes gyártást építsenek ki. Az óriási összeget különféle támogatások és adókedvezmények formájában kellene odaadni a nagy bérgyártóknak.
Margrethe Vestager uniós biztos úgy véli, hogy egy ilyen beruházást lehetetlen megvalósítani, ezért az EU a jövőben is a belső és külső chipellátás egyvelegére támaszkodik majd. “Az általam hallott számok alapján a teljes önellátáshoz szükséges előzetes beruházások nem valósíthatók meg” – mondta a CNBC-nek adott interjúban. “Ami fontos, az az, hogy Európában más szintű termelési kapacitás van”.
Fontos szempont, hogy az Európia Unióban sem okostelefont, sem PC-t nem gyártanak nagy volumenben, amely termékekhez jellemzően nagy tételben kellenének élvonalbeli technológiával előállított chipek. Az EU gazdaságában sokkal inkább az autógyártásnak és a különféle konzumer elektronikai cikkeknek van jelentős szerepe, mely termékekhez jellemzően másod- vagy harmadrangú csíkszélességekkel készített félvezetőkre van szükség.
Az Unió ezért elesősorban az ezekhez szükséges komponensek ellátását szeretné határain belülről biztosítani, így védve a gazdaság stabilitását. “Sok olyan chipre lenne szükség, amelyek az úgynevezett legacy technológiára épülnek. Sok olyan chipre, amely a dolgok internetébe, a hűtőszekrénybe, vagy épp a kávéfőzőbe kerülnek” – mondta Vestager.
Jelenleg a globális chiptermelés csupán mintegy 10 százalékát állítják elő Európában, szemben az 1990-es évekre jellemző 40 százalékkal. Az EU jelenlegi célja, hogy 2030-ra 20 százalékra növelje a chipgyártás globális piaci részesedését, ami már most is nagyon ambiciózus célnak tűnik az iparág dinamikus növekedése mellett. Vestager elismeri, hogy a cél eléréséhez az EU-nak támogatnia kell a helyi félvezetőgyártókat.
Bő egy hete jelent meg a hír, miszerint a tajvani chipgyártás valamely kelet-európai országban terjeszkedhet tovább. Bár a konkrét részletek még nem ismertek, jól haladnak a kereskedelmi-diplomáciai egyeztetések három régiós országgal, Csehországgal, Szlovákiával és Litvániával az európai chipgyártás terén várható potenciális együttműködésről – jelentette be Kung Ming-hszin, a a tajvani Nemzeti Fejlesztési Tanácsot irányító miniszter november végén.
A miniszter múlt hónapban látogatott a fent említett három kelet-európai országba, ahol a vezetők kivétel nélkül jelezték, hogy szívesen lennének Tajvan partnerei egy európai félvezetőipari projektben, ami nyilvánvalóan elsősorban gyártókapacitás Európába helyezését jelentheti, méghozzá jó eséllyel a világ legnagyobb chipgyártója, a TSMC által.
Ezzel párhuzamosan az Intel is jelentősen kiterjesztené európai jelenlétét. A cég vezérigazgatója, Pat Gelsinger a szeptermberben rendezett Müncheni Autószalonon elhangzott beszédében lényegében ígéretet tett az iparágnak, hogy a következő évtizedben 80 milliárd euró értékű beruházási keret biztosításával bővíti európai gyártókapacitását.
A csomag részeként elsőként az Intel eddig zömében PC-s processzorokat gyártó írországi üzeme az európai autóipar számára is termelni kezd majd, emellett további két gyár is felépül majd, melyek pontos helyszínét az év végén közli a társaság. Nem hivatalos információk szerint a két üzemért három uniós tagország, Németország, Lengyelország és Franciaország verseng.
Forrás: 9to5