Vélemény

Sargentini jelentés 9.

A jelentés utolsó megjegyzései a menekültekkel való bánásmódot, illetve a szociális jogok magyarországi érvényesülését tették kritika tárgyává.

Az egyszerűbbel kezdeném: az Európai Parlament szerint rövid a munkanélküli ellátás időtartama, három hónap nem elég; a nyugdíjminimum – amely alapján a szociális segélyek összegét határozzák meg – szintén alacsony összegű. Kritizálták továbbá azt a jogszabályt, amely alapján a hajléktalanok részére a helyi önkormányzatok megtilthatták, hogy a közterületen éljenek, ott bódét, kunyhót építsenek.

Tény, hogy a kormány nem szociális segélyt, hanem munkalehetőséget igyekszik biztosítani az embereknek. Magyarországon ma is inkább munkaerőhiány van. Különösen igaz ez szűkebb pátriánkra, ahol – a járvány ellenére – sok munkahelyet csak külföldi vendégmunkásokkal tudnak feltölteni. Nem mondom, hogy jó állást könnyű találni, de bejelentett, jól megfizetett, – fizikai – munkát találni hetek – sokszor napok – alatt lehet. Aki ilyen körülmények között nem talál munkát, az nem akar igazán dolgozni.

A hajléktalanokról szóló kritikát az Élet válaszolta meg. Budapesten a főpolgármester és csapata újra engedélyezte a hajléktalanok részére, hogy a közterületen, aluljárókban éljenek. Az eredmény magáért beszél, tele van a sajtó az aluljárókban kialakult embertelen állapotokkal. Pedig egyszerű ez is: az utcán, a szemét között, a saját vizeletében, székletében hemperegve senki nem tud emberhez méltó életet élni. Aki szerint igen, annak – itthon és az Európai Parlamentben is – javaslom, próbálja csak ki. Nem fog tetszeni.

A menekültügyről most csak röviden (ez megér még néhány bejegyzést): az Európai Parlament elsősorban az ENSZ menekültügyi főbiztosának megállapításaira támaszkodott.

E megállapítások közül kezdjük a legabszurdabbal: aggasztónak tartották az általánosabb értelemben véve korlátozó jellegű határőrizeti és jogalkotási intézkedéseket. Amiatt aggódnak tehát, hogy Magyarországon a határőrizettel megbízott rendőrök őrzik a határt. Adódik a kérdés, hogy mégis, mi egyebet kellene tenniük?

Megjegyezték továbbá, hogy menedékkérők a röszkei és tompai tranzitzónákban való fogadásuk miatt arra kényszerülnek, hogy illegálisan lépjék át a határt. Csak kérdezem, hogy miért nem inkább arra éreznek ezek a menedékkérők kényszert, hogy legálisan, a határátkelőn próbáljanak belépni Magyarországra, mint mindenki más?

Válasz persze nincs, van viszont követelés, hogy Magyarország kvóták alapján fogadjon be migránsokat, és gondoskodjon az ellátásukról.

A javát a végére hagytam: a röszkei határátkelő 2015. szeptemberében lezajlott ostromát irányító Ahmed H-t az Európai Parlament olyan személynek tekintette, aki csak a családja átjutását próbálta segíteni. Elítélése (öt évet kapott végül) a jelentés szerint problémás, és kérdéseket vet fel a magyar terrorellenes jogszabályok alkalmazását illetően. Problémásnak „sokkolónak” nevezték, hogy a magyar hatóság az erőszakos migránsok ellen vízágyút és könnygázt vetett be.

A YouTube-on fent vannak az eseményekről készült videók. Elég a keresőbe beütni a „röszkei csata” kifejezést.

Engem nem a magyar rendőrök fellépése sokkolt, de higgyen mindenki a saját szemének.

                                                                                                                                  Moderari

- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Kötter Tamás: Most a fogyatékkal élőkbe szállt bele Márki-Zay Péter

cs3_admin

Szabados Ádám: Imádkozzunk a kanadai keresztényekért!

cs3_admin

Bujdosó Tamás: Megújul a Kurca part

cs3_admin

Hámori Tamás: Valóság

cs3_admin

Moderari: Fedák Sári

cs3_admin

Moderari: Kiáltsunk Farkast!

cs3_admin

Kötter Tamás: A Spar, a Tesco és az Aldi extra profitját siratja a baloldal

cs3_admin

Pilhál Tamás: A Göncz-mítosz viccnek is gyenge

cs3_admin

Moderari: Várakozás közben …

cs3_admin

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább