Mintegy 800 ezer kockaház van Magyarországon, minden negyedik magyar ilyenben él, és a felnőtt lakosság nagyrésze nem utasítaná el, hogy úgynevezett Kádár-kockában lakjon – derül ki abból a reprezentatív felméréséből, amely a BMI Bramac megbízásából készült.
A magyar vidéki táj meghatározó családiház-típusa négyzetes alaprajzú, 100 négyzetméter körüli alapterületű, általában földszintes sátortetős épület, amelynek építése a hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évekig volt jellemző.
Az MTI-hez elküldött felmérés szerint a megkérdezettek 23 százaléka lakik jelenleg is kockaházban, 49 százaléka pedig lakott valaha ilyenben.
A kockaház előkelő helyet foglal el az ingatlanvásárlók listáján is. A modern, földszintes házak (47 százalék) után ez a második legkeresettebb háztípus a vásárlók körében, a felmérés szerint a felnőtt lakosság harmada biztosan, vagy inkább venne kockaházat. Ingatlanpiaci szakértők szerint ennek az a magyarázata, hogy a kockaházak árazásukban nem térnek el jelentősen a többi téglaháztól, mégis jó vétel lehet, mert itt biztosabban tudható, mi a műszaki tartalom.
A közleményben idézik Jóna Pétert, az Immo1 Cégcsoport ingatlanpiaci szakértőjét, aki szerint a kockaház remek felújítási “alapanyag” több okból is: strapabíró, jól alakítható, időtálló. Arányai miatt még a most trendi minimál stílushoz is passzol – fűzte hozzá.
A kockaházak állapota vegyes, összességében felújított, újszerű, közepes vagy jó állapotról számolt be a benne lakók 83 százaléka. A Kádár-kockákon nagyobb arányban végeztek felújítási munkákat (91 százalék), mint a többi háztípuson (83 százalék).
Az eddig elvégzett munkálatok között a leggyakoribb volt a külső ajtó- és ablakcsere (72 százalék), a burkolatok és padlók cseréje (67 százalék), a fürdőszoba teljes felújítása (60 százalék), fűtéskorszerűsítés (61 százalék).
Az olnine kutatást a BMI Bramac betoncserépgyártó cég megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. készítette, az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra reprezentatívak.
MTI