Magyarország lehagyta Szlovákiát a legismertebb fejlettségi mutató tekintetében. A vásárlóerőt tekintve az egy főre jutó magyar GDP nagyobb, mint északi szomszédunknál.
Meghozta az eredményét a magyar gazdaság évek óta tartó lendületes növekedése. Ez derült ki az Eurostat közelmúltban ismertetett adatsorából, ami az Európai Unió tagállamait hasonlította össze a legismertebb fejlettségi mutató, a vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján. Az uniós országok egy főre eső GDP-je vásárlóerő-paritáson 2019-ben a legnagyobb Luxemburgban volt, szám szerint 82 760 euró.
Utána Írország következett 62 080, majd Dánia 41 180 euróval. Az EU-átlaga 32 020 eurót tett ki. Magyarország 23 600 euró értékű egy főre jutó bruttó hazai termékével maga mögé utasította Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Lettországot, Görögországot, Horvátországot és Bulgáriát egyaránt.
A V4-ek közül a mutató egyedül Csehországban volt magasabb a vizsgált időszakban. Sebestyén Géza, közgazdász szerint hazánk nem először hagyta le Szlovákiát az egy főre jutó GDP-ben. Erre már az első Orbán-kormány időszaka alatt, 1999-ben is sor került.
„’99 és 2002 között volt egy nagyon erős növekedése Magyarországnak, ahol még 10 százalék fölötti gazdasági növekedést is hozott Magyarország. És akkor is lehagytuk Szlovákiát. De aztán jött egy rosszabb növekedési szakasz 2002 után, és főleg 2004-től 2008-ig Magyarország volt a legrosszabban növekedő gazdaság a V4-es régióban” – mondta a közgazdász az M1 Summa című műsorában.
A szakértő emlékeztet: 2010-ben Magyarország GDP-je az EU-átlag 66 százalékán állt, Lengyelországé pedig 63 százalékon. Ugyanez a mutató Szlovákiában 76 százalék volt, ami mára kiegyenlítődött.
„Magyarország, Lengyelország és Szlovákia fej-fej mellett, tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy 73-74 százalékon tart. Na, most ebből az az érdekes következtetés is levonható, hogy egyrészt a régió tudott közeledni az Európai Unió átlagához. A másik pedig az, hogy Csehország tudta növelni az előnyét, Szlovákia viszont kicsit visszaesett” – fogalmazott Isépy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató elemzője.
Sebestyén Géza szerint érdemes megnézni azt is, hogy Szlovákia 2009-ben, amikor belépett az eurózónába, még az egyik legerősebb növekedést produkálta, utána viszont visszacsúszott a növekedési üteme.
Északi szomszédunk utolérésében, majd lehagyásában szerepet játszott, hogy tavaly a kormány által várt 4,1 százalékos GDP-növekedéssel szemben sokkal jobb, majdnem 5 százalékos növekedést tudott felmutatni a magyar gazdaság.
„Ha azt nézzük, hogy a szlovákoknál ez miért volt kedvezőtlen, akkor azt kell, hogy lássuk, ők jobban jártak volna akkor, hogy ha megmarad a saját, nemzeti szuverenitásuk a monetáris politika szintjén is, megmarad a saját fizetőeszközök, és a saját gazdasági ciklusukhoz tudták volna szabni a kamatpolitikájukat és a devizapolitikájukat” – ismertette Sebestyén Géza.
A magyar GDP növekedésében egyértelműen szerepet játszott a foglalkoztatottság növekedése az elmúlt tíz évben” – teszi hozzá Isépy Tamás.
Mint ismert, 2010-hez képest 750 ezer emberrel többnek van munkája. Ezt úgy sikerült elérni, hogy közben az adóelvonás fokozatosan csökkent.
„Az adórendszer átalakítása volt még egy nagyobb volumenű dolog, ami ugye a munkára vetülő adókat csökkentette, az arra kivetett járulékokat csökkentette és inkább a forgalomirányú, a forgalomarányos adókat növelte. Tehát innen következik, hogy az államkasszába is több pénz jött be, de a vállalkozóknál is több pénz maradt” – zárta Isépy Tamás.
Az egy főre jutó GDP-adatok rangsorában a mostani adattal hazánk ismét egy helyett lépett előre. Ez azt jelenti, közvetlenül Portugália mögé sikerült felzárkózni a magyar gazdaság tavalyi teljesítményének a jóvoltából.
hirado.hu
- Hirdetés -