Vélemény

Kiszelly Zoltán: EU-s? Szivárványos? Székely és magyar!

Mutasd meg a zászlódat, és megmondom, ki vagy! Egyáltalán nem véletlen, hogy a közelmúltban az árpádsávos és a székely zászló tudott csak alulról induló karriert befutni. Az uniós és a szivárványos zászló köré nálunk nem épült se széles kultusz, se népes mozgalom. A mesterséges ugyanis sosincs olyan jó, mint az őshonos.

A nyári uborkaszezonban végül hozzánk is eljutott a nyugaton dúló kultúrharc. Igaz, szokás szerint csak a pop-up bicikli utakkal teletűzdelt körúton belülre, pontosabban néhány ellenzéki városháza homlokzatára. A kedélyeket most éppen a progresszió aktuális jelképének tartott szivárványos zászló borzolja, amit pár ellenzéki polgármester helyezett ki.

A jelképválasztással ellenzékünk le van maradva egy brosúrával a neokommunista kultúrharc élcsapatától, náluk ugyanis a jellemzően privilegizált fehér homoszexuális férfiak által lengetett zászló már a kirekesztés jele. Akinek van gusztusa ideje itt elmélyedhet a különböző szexuális kisebbségek közötti kirekesztések komplex világában.

Az egész elsikkadt volna, ha a magukat hazafiaknak nevező focidrukkerek és az általuk keltett hullámon egy radikális politikus le nem szedik a zászlókat. Ha nincsen a habverés, a zászlók idegen testek maradtak volna a város életében, amiről a legtöbben azt sem tudják, mit jelképeznek.

A homoszexualitás propagálása nálunk nem igazán működik, a mi népünk a szexualitást ugyanis magánügynek tekinti, ami nem az utcára, hanem az otthon négy fala közé való. Ezért is szánalmas a nyugati diplomaták és multi cégek erőlködése, akiknek “munkaköri kötelességből” kötelező szolidaritani a Pride-on, és jó érzés tudni, hogy a magyar diplomácia külföldön kimarad ebből a polkorrekt őrületből.

Ahogy a szivárványos zászló, úgy az uniós zászló sem vált tömegek kedvencévé. A közintézményeken lobog, mint korábbi uniókban a Habsburgok fekete-arany zászlaja, vagy a proletár internacionalizmus vörös lobogója. A városkép része, amihez hozzászoktunk. Egy 4300 fős, az EU-s zászlóért rajongó közösségi csoport is csak a választások körül aktivizálódik.

Az ilyen importáruval szemben az árpádsávos zászló a balliberális kormányok idején valódi karriert futott be. Szó szerint vörös posztó volt a hatalom szemében, ám miután a 2002-2010 közötti elpocsékolt nyolc év véget ért és a jobboldaliaknak már nem volt mi ellen lázadni, az árpádsávos zászlót felváltotta a “három sávos”, a nemzeti trikolór.

A székely zászló pedig 1990 óta sosem ment ki a divatból. A számos erdélyi testvértelepülés miatt, valamint az egymást váltó bukaresti kormányok elnyomó politikája elleni tiltakozásul ott lobog számos városházán és erkélyen.

Egy dolog azonban nem változott: A balliberális véleményterror miatt továbbra is a nemzeti és a székely zászló kihelyezése a bátorság és a globalizmus elleni lázadás jele. Minél jobban erőltetik a globális jelképeket, annál inkább. Arra emlékeztet bennünket, hogy az őshonos mindig jobb, mint az import!

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

– Hirdetés –

Hasonló bejegyzések

Orbán Viktor: Együtt újra sikerülni fog

cs3_admin

Hámori Tamás: Micsoda különbség!

cs3_admin

Szlávik János: Nem hiszek abban, hogy a vírus gyengébb lenne

cs3_admin

Varga Mihály: A kormány legfontosabb feladata az, hogy gazdaságilag garantálja az ország működőképességét

cs3_admin

Szentesi Zöldi László: Tőmondatok

cs3_admin

Gregor Bernadett: Értünk senki nem vonult az utcára. Értünk senki nem tüntetett.

cs3_admin

Tibi Atya: A tüntető színészek 5 arcpirító hazugsága

cs3_admin

Jocó bácsi világa: “minden iskolának van egy járványügyi szabályzata”

cs3_admin

Dömötör Csaba: Az elvek elfogytak, csak a hataloméhség maradt

cs3_admin

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább