Külföld

Cenzúra a globális közösségi médiában

Women's secret. Woman holding finger on lips

Az Egyesült Államokban hetek óta tartó zavargások és rasszizmusellenes tüntetések nyomán az önmagukat jogvédőknek nevezők valósággal vadásznak azokra a tartalmakra, amelyeket valakire vagy valamilyen csoportra nézve sértőnek lehet minősíteni. Ezeket azonnal felkapják és világgá kürtölik. A közösségi oldalak ezért minden korábbinál keményebb öncenzúrát vezettek be. Ez alól még a világ legnagyobb hatalmú embere, az amerikai elnök sem kivétel. Az egyik ilyen közösségi média Donald Trump fiókját tiltotta le – hangzott el az M1 Híradójában.

Ha nincs időgéped, sajnos a tartalom már nem érhető el – közli a Twitch nevű online közösségi platform azokkal, akik az amerikai elnök profiljára lennének kíváncsiak. Donald Trump kampánystábja októberben hozta létre a fiókot, és a többi között videókat töltöttek fel rá. Például a tulsai kampánygyűlést vagy a 2016-os kampány egyes állomásairól készült videókat.

Éppen ezek miatt függesztette fel a Twitch az amerikai elnök profilját, mert szerinte azok sértik a közösségi irányelveiket. Trump ugyanis nyíltan beszélt a bevándorlás hátrányairól, a Mexikóból érkező migránsok miatt megnövekedett bűnözésről, és többször is kiállt a keresztény értékek mellett. Ezek azonban mostanra a liberális fősodorban, így a globális közösségi médiában is gyűlöletbeszédnek, erőszakra való felbujtásnak minősül vagyis nemkívánatos tartalomnak.

A terrorcselekményeket nem sikerült időben cenzúrázni

A Twitch ugyanakkor csaknem fél órán át nézte tétlenül, amikor tavaly októberben egy férfi élőben közvetítette, ahogy a hallei zsinagóga elé hajt, antiszemita mondatokat kiált, majd miután nem jut be a jom kippurt ünneplő zsidó hívők közé, az utcán kezd lövöldözni. Két embert lőtt agyon.

Ámokfutását élőben a Twitchen több mint kétezren nézték legalább 30 percig, mire a közösségi portál leállította a közvetítést.

Az egyébként videójátékok élő közvetítésére létrejött platformon szintén élőben lehet látni lövöldözős játékokat, lehet hallani, ahogy a felhasználók egymást az ellenfél megölésére buzdítják, majd a másik virtuális lemészárlását ünneplik. Ezt a Twitch nem kifogásolja.

A Facebooknak is sikerült korábban élőben közvetíteni egy terrortámadást. Az új-zélandi Christchurchben a muszlim mecseteknél zajló lövöldözést szintén élőben lehetett látni, a 29 éves terrorista 51 embert gyilkolt meg.

A Facebook azonban mégsem az ilyen esetek elkerülése érdekében szigorítja közösségi elveit. Pontosabban mostantól a közösségi portál – több szakértő szerint – csúcsra járatja a cenzúrát. Néhány hete létrehozott egy véleménybíróságot, amely arra hivatott, hogy eldöntse, mely tartalmakat kell nemkívánatosnak tekinteni, és melyeket nem.

A Facebook bíróságának magyar tagja is van, Sajó András, aki Gyurcsány Ferenc DK-elnök bizalmasa. Több elemző is felvetette, hogy a testület összetétele alapján előre borítékolható, milyen elvek mentén töröl majd tartalmakat a Facebook.

Megcímkézik és a szerintük valós információt tartalmazó linkekkel látják el az álhíreket

A közösségi hálózat vezetője, Mark Zuckerberg pedig nemrég bejelentette, címkézni fogják a szerintük álhír kategóriába tartozó, de ennek ellenére hírértékűnek nevezhető tartalmakat. Példaként említi az amerikai elnök levélszavazatokkal kapcsolatos megszólalását.

Donald Trump májusban azt mondta, hogy szerinte a levélszavazatok felvethetik a választási visszaélés lehetőségét az Egyesült Államokban. A Facebook-vezér szerint ezt a nyilatkozatot – ha most tette volna az elnök – megcímkéznék mint álhírt, és magyarázattal látnák el, sőt, olyan linket is mellékelnének, amely szerintük a valós információt tartalmazza.

Ezt a Twitter már meg is tette. Donald Trump említett levélszavazatos bejegyzése mellé azt írták, Trump nyilatkozata megalapozatlan, állításai hamisak. A Twitter pedig a CNN-re és a Washington Postra hivatkozva minősíti álhírnek az elnök szavait.

A Twitter a CNN-t tartja hiteles forrásnak, amely nemrég Magyarországgal kapcsolatban keveredett álhírbotrányba.

Christiane Amanpour brit–iráni újságírónő, a CNN műsorvezetője nemrégiben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel készített interjút, amelyben Amanpour azt állította, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nyomán bezárt a magyar parlament, és Orbán Viktor miniszterelnök rendeletekkel kormányoz.

Szijjártó Péter felhívta Amnapour figyelmét, hogy amit mond nem igaz, a parlament ugyanis ülésezik. Ettől a CNN-es műsorvezető láthatóan zavarba jött és csak annyit tudott hozzátenni, hogy számára ez újdonság. Amanpour a valótlan információit a Washington Post Magyarországról szóló cikkéből vette. Erre az írásra a Twitter, mint hiteles forrásra hivatkozik.

hirado.hu

A kiemelt kép illusztráció/Envato elements

enerzol300

- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Lefejeztek egy tanárt Párizs közelében

tk_arpad

42 éve választották pápává Szent II. János Pált

cs3_admin

Donald Trump és felesége is elkapta a koronavírust

cs3_admin

Lengyel politikusok bocsánatkérést várnak el a Lengyelország és Magyarország “kiéheztetéséről” szóló kijelentés kapcsán

cs3_admin

Nyilatkozatot fogadott el tizenegy ország agrárminisztere

cs3_admin

Romániai választás – Négy megyét vezethet RMDSZ-es tanácselnök

cs3_admin

Újra magyar polgármestere lesz Marosvásárhelynek

cs3_admin

Romániai választás: megint a magyar jelöltek ellen kampányol a Momentum

cs3_admin

Ellopták II. János Pál pápa vérét tartalmazó ereklyét egy olasz templomból

cs3_admin

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább