Külföld

Cenzúra a globális közösségi médiában

Women's secret. Woman holding finger on lips

Az Egyesült Államokban hetek óta tartó zavargások és rasszizmusellenes tüntetések nyomán az önmagukat jogvédőknek nevezők valósággal vadásznak azokra a tartalmakra, amelyeket valakire vagy valamilyen csoportra nézve sértőnek lehet minősíteni. Ezeket azonnal felkapják és világgá kürtölik. A közösségi oldalak ezért minden korábbinál keményebb öncenzúrát vezettek be. Ez alól még a világ legnagyobb hatalmú embere, az amerikai elnök sem kivétel. Az egyik ilyen közösségi média Donald Trump fiókját tiltotta le – hangzott el az M1 Híradójában.

Ha nincs időgéped, sajnos a tartalom már nem érhető el – közli a Twitch nevű online közösségi platform azokkal, akik az amerikai elnök profiljára lennének kíváncsiak. Donald Trump kampánystábja októberben hozta létre a fiókot, és a többi között videókat töltöttek fel rá. Például a tulsai kampánygyűlést vagy a 2016-os kampány egyes állomásairól készült videókat.

Éppen ezek miatt függesztette fel a Twitch az amerikai elnök profilját, mert szerinte azok sértik a közösségi irányelveiket. Trump ugyanis nyíltan beszélt a bevándorlás hátrányairól, a Mexikóból érkező migránsok miatt megnövekedett bűnözésről, és többször is kiállt a keresztény értékek mellett. Ezek azonban mostanra a liberális fősodorban, így a globális közösségi médiában is gyűlöletbeszédnek, erőszakra való felbujtásnak minősül vagyis nemkívánatos tartalomnak.

A terrorcselekményeket nem sikerült időben cenzúrázni

A Twitch ugyanakkor csaknem fél órán át nézte tétlenül, amikor tavaly októberben egy férfi élőben közvetítette, ahogy a hallei zsinagóga elé hajt, antiszemita mondatokat kiált, majd miután nem jut be a jom kippurt ünneplő zsidó hívők közé, az utcán kezd lövöldözni. Két embert lőtt agyon.

Ámokfutását élőben a Twitchen több mint kétezren nézték legalább 30 percig, mire a közösségi portál leállította a közvetítést.

Az egyébként videójátékok élő közvetítésére létrejött platformon szintén élőben lehet látni lövöldözős játékokat, lehet hallani, ahogy a felhasználók egymást az ellenfél megölésére buzdítják, majd a másik virtuális lemészárlását ünneplik. Ezt a Twitch nem kifogásolja.

A Facebooknak is sikerült korábban élőben közvetíteni egy terrortámadást. Az új-zélandi Christchurchben a muszlim mecseteknél zajló lövöldözést szintén élőben lehetett látni, a 29 éves terrorista 51 embert gyilkolt meg.

A Facebook azonban mégsem az ilyen esetek elkerülése érdekében szigorítja közösségi elveit. Pontosabban mostantól a közösségi portál – több szakértő szerint – csúcsra járatja a cenzúrát. Néhány hete létrehozott egy véleménybíróságot, amely arra hivatott, hogy eldöntse, mely tartalmakat kell nemkívánatosnak tekinteni, és melyeket nem.

A Facebook bíróságának magyar tagja is van, Sajó András, aki Gyurcsány Ferenc DK-elnök bizalmasa. Több elemző is felvetette, hogy a testület összetétele alapján előre borítékolható, milyen elvek mentén töröl majd tartalmakat a Facebook.

Megcímkézik és a szerintük valós információt tartalmazó linkekkel látják el az álhíreket

A közösségi hálózat vezetője, Mark Zuckerberg pedig nemrég bejelentette, címkézni fogják a szerintük álhír kategóriába tartozó, de ennek ellenére hírértékűnek nevezhető tartalmakat. Példaként említi az amerikai elnök levélszavazatokkal kapcsolatos megszólalását.

Donald Trump májusban azt mondta, hogy szerinte a levélszavazatok felvethetik a választási visszaélés lehetőségét az Egyesült Államokban. A Facebook-vezér szerint ezt a nyilatkozatot – ha most tette volna az elnök – megcímkéznék mint álhírt, és magyarázattal látnák el, sőt, olyan linket is mellékelnének, amely szerintük a valós információt tartalmazza.

Ezt a Twitter már meg is tette. Donald Trump említett levélszavazatos bejegyzése mellé azt írták, Trump nyilatkozata megalapozatlan, állításai hamisak. A Twitter pedig a CNN-re és a Washington Postra hivatkozva minősíti álhírnek az elnök szavait.

A Twitter a CNN-t tartja hiteles forrásnak, amely nemrég Magyarországgal kapcsolatban keveredett álhírbotrányba.

Christiane Amanpour brit–iráni újságírónő, a CNN műsorvezetője nemrégiben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel készített interjút, amelyben Amanpour azt állította, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nyomán bezárt a magyar parlament, és Orbán Viktor miniszterelnök rendeletekkel kormányoz.

Szijjártó Péter felhívta Amnapour figyelmét, hogy amit mond nem igaz, a parlament ugyanis ülésezik. Ettől a CNN-es műsorvezető láthatóan zavarba jött és csak annyit tudott hozzátenni, hogy számára ez újdonság. Amanpour a valótlan információit a Washington Post Magyarországról szóló cikkéből vette. Erre az írásra a Twitter, mint hiteles forrásra hivatkozik.

hirado.hu

A kiemelt kép illusztráció/Envato elements



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Ursula von der Leyen: fel kell készülni a háborús kockázatokra

Szabó Viktor

Kreml: Oroszország és a NATO összecsapásához vezet, ha a Nyugat csapatokat küld Ukrajnába

Szabó Viktor

Hat ország agrárkamarája tiltakozik az EU mezőgazdasági politikája ellen

Szabó Viktor

Szijjártó Péter: el kell kerülni az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus eszkalálódását

Szabó Viktor

Gazdák vonultak utcára Hollandiában, több autópálya forgalma akadozik

Szabó Viktor

Az olasz gazdák Brüsszelbe indultak tüntetni, és traktoraikkal Rómát is be akarják venni

Szabó Viktor

Varga Judit: Magyarország nem enged a zsarolásnak

Szabó Viktor

Varga Mihály: újabb uniós utalással 53 milliárd forint érkezett Magyarországra

Szabó Viktor

Donald Trump győzött az első republikánus előválasztáson

Szabó Viktor