Ő volt minden idők legfiatalabb olimpiai bajnoka vízilabdában. Az óriások sportjában lett ő 167 centimétere ellenére az egyik legnagyobb, egyetemes ikonja sikersportáguknak. Búcsúzunk dr. Kárpáti Györgytől, a Nemzet Sportolójától.
Néhány nappal 85. születésnapja előtt, hosszantartó betegség után elhunyt dr. Kárpáti György. A hírt a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete – melynek a bajnok elnöke volt – tette közzé június 17-én délután a honlapján és közösségi oldalán.
Kárpáti György, vagy ahogy egy ország és az uszoda hívja „Gyurika”, 1935. június 23-án – mely nem mellesleg a nemzetközi olimpiai nap – született Budapesten. Édesapja a FTC technikai vezetője volt, rendíthetetlen fradista, aki a korszak labdarúgásának emblematikus alakja, Sárosi György miatt keresztelte fiát is a György névre. Nyolc éves volt, amikor édesapja levitte a Császár uszodába. Sok sportágat kipróbált, két éven át gyermek műugróbajnok volt, és ugyancsak két évig a Fradi kölyökcsapatában is focizott, akikkel szintén bajnokságot nyert, emellett úszott is, nem is akárhogyan, hiszen négyszer is magyar bajnok lett a gyorsúszóválogatott tagjaként. Ám a vízilabda maradt a favorit, annak dacára, hogy sosem volt az a klasszikus vízigladiátor alkat, de a centiméterek hiányát fifikával és hihetetlen gyorsasággal kompenzálta, fénykorában sose tudták elhozni előle a labdát. Nevelőedzője Vízváry Károly volt.
Rajki Béla, az ’50-es évek szövetségi kapitánya sokak meglepetésére tizenhatévesen behívta a válogatott keretbe, tizenhétévesen pedig tagja lett az 1952-ben Helsinkibe utazó csapatnak is. Mi sem bizonyítja a helyzet cifraságát jobban, minthogy „kezit csókolom”-mal kellett köszönnie társainak, amit csak az első olimpiai arany megnyerése után oldottak fel. Máig ő a vízilabdasportág legfiatalabb olimpiai bajnoka – Egerszegi Krisztina ’88-as szöuli aranyáig, a magyar ötkarikás győztesek között is ő volt a rekorder, már ami az életkort illeti. Két évvel később a torinói Eb-n is a dobogó legfelső fokára állhatott fel a válogatottal, ahogyan az ’56-os melbourne-i olimpián is ők lettek a világ legjobbjai, mely nem kis teljesítmény volt a zivataros hazai helyzetet tekintve. Az olimpia után ő is azon sportolók egyike volt, akik a Sport Illustrated meghívására részt vettek az Egyesült Államokban egy bemutató körúton, melyről csapattársával Jeney “Pierre” Lászlóval közösen jegyzett Melbourne, Miami, Margit-sziget című könyvében mesél bővebben – ami nem az egyetlen megjelent kötete.
A tengerentúli kalandból hazatérve gyakorlatilag ott folytatta, ahol abbahagyta. Oszlopos tagja volt a zöld-fehérek csapatának, mely egyetlen klubja volt egész pályafutása alatt. Az 1957-es Universiadén ezüst-, az ’58-as budapesti Európa-bajnokságon aranyérmet nyert társaival. A római olimpián a válogatottal a harmadik helyen zárt.
A következő olimpiász alatt bezsebelt egy újabb Eb-aranyat, illetve egy első és egy harmadik helyezést is az Univerziádékról. Utóbbiról a 4×100-as gyorsváltó tagjaként is szerzett egy bronzot és egy ezüstöt. A ’64-es tokiói játékok után Gyarmati Dezsővel immár háromszoros olimpiai bajnoknak mondhatták magukat, ami a csapatsportágakat nézve igazi kuriózumnak számított már akkor is, hiszen vízipólóban előttük ez csak két britnek sikerült, nekik is a hőskorban, az 1900-as évek elején.
A mexikóvárosi olimpiára, bár a keret tagja volt, az akkori szövetségi kapitány, Markovits Kálmán már nem vitte ki; 1952 és 1969 között összesen 165 válogatott mérkőzésen szerepelt. Első és egyetlen klubcsapatát, a Fradit 1945-től 1969-ig erősítette, mellyel ötször nyerte meg a honi bajnokságot (1956, 1962, 1963, 1965, 1968) és ötször a Magyar Népköztársasági Kupát (1962, 1963, 1964, 1967, 1969).
A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán doktorál, mely intézménybe való bekerülésének története is egyike híres anekdotáinak. A fáma szerint a felvételin nem kellő pontszámot elért vízipólósunkat minden idők legnagyobb magyar labdarúgója, Puskás Öcsi karolta fel, az ő közbenjárására vették fel és lett belőle végül dr. Kárpáti György, bár magát a jogász szakmát sose gyakorolta.
A Sportvezető és Edzőképző Intézetben 1964-ben szerzett edzői oklevelet, melyet 1970 és 1980 között a férfi-válogatott mellett kamatoztatott, ő volt Gyarmati Dezső szárnysegédje, kettőjük legendás párosa is kellett ahhoz, hogy a ’70-es évek ismét a magyar póló egyik aranykora legyen. Gyarmati volt a keménység, a szigor, kellett mellé valaki, aki könnyedségével, humorával fellazítja a hangulatot. Később kipróbálta magát külföldön is, 1988 ás 1991 között az ausztráliai Victoria állam csapatát edzette, akikkel az ottani bajnokságot megnyerte. Két érdekesség ezzel az időszakkal kapcsolatban, hogy eme kompánia soraiban pólózott akkoriban egy dr. Kemény Dénes nevű fiatalember, a későbbi sikerkapitányunk, valamint ekkoriban trenírozta az állam futballcsapatát egy bizonyos Puskás Ferenc is. Ottani sikereik elismeréseként Gyuri bácsi is és Öcsi bácsi is Melbourne díszpolgári címével a zsebében költözhetett haza.
Kárpátit 1982-ben beválasztották az Úszó Hírességek Csarnokába, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének pedig ’94-től tagja, 2011-től pedig haláláig elnöke. Tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottság, az FTC, valamint a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségének is. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Köztársasági Elnök Aranyérmét, valamint a NOB elnöki különdíját. Magyar Örökség díjas, MOB érdemérmes, tiszteletbeli MOB-tag, a Szent György Lovagrend tagja, 2010-től Budapest díszpolgára, 2013-tól a Nemzet Sportolója. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából Káel Csaba készített róla dokumentumfilmet Gyurika – Egy pólós vallomásai címmel.
Igazi bohém, jókedélyű figura volt ő világéletében. Olyannyira, hogy élsportolói pályafutása befejeztével sem merült a feledés homályába személye. Híres hírhedt viszonyt ápolt például Karinthy Ferenccel, alias Cinivel, aki amellett, hogy Kossuth-díjas író volt, maga is vízipólózott, minő véletlen, pont az FTC-ben, melynek később szakosztály elnöke is volt. De barátai közé tatozott Puskáson kívül Grosics Gyula, Papp Laci és Carlo Pedersoli aka Bud Spencer is. Egy cameo erejéig szerepelt Bujtor István Az elvarázsolt dollár című filmjében – az említett jelenetben jelen van még egy Aranylabda, a 100. magyar olimpiai arany, illetve a legnagyobb magyar futballista is, magyarán Albert Flórián, Hegedűs Csaba és Puskás Ferenc –, Peterdi Pállál pedig egy szekérderéknyi könyvet hoztak össze, köztük olyan klasszikusnak számító műveket, mint a már említett Medencék, gólok, pofonok, melynek fülszövegében így fogalmaz: „Medencék, Gólok, Pofonok! Ebben minden benne van. Mit ád az ég, még az igazság is. Én, kérem, végigpólóztam a világ összes medencéjét. Játszottam kétezer mérkőzést, lőttem ötezer gólt, kaptam tízezer pofont. Vízben-parton végigcsináltam hét olimpiát, a hétből négyet – ez történelem! – győztesen.”
A Nagy kaszással vívott csatát ugyan most elvesztette, de szívünkben ő örökké élő győztes marad.
Dr. Kárpáti Györgyöt a Magyar Olimpiai Bizottság a saját halottjának tekinti.
(MOB)