BCG-oltás? Más fertőző betegség elleni átoltottság? Puszta szerencse? Jó időben meghozott intézkedések? Rengeteg a kérdés annak kapcsán, mi az oka, hogy mi, magyarok – eddig legalábbis – a nyugat-európai országokhoz képest nagyon jól megúsztuk a covid-19-et. Vokó Zoltán egyetemi tanárt, az Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatóját kérdeztük.
A kutatókat is rendkívüli módon foglalkoztatja a kérdés: Magyarországon – eddig legalábbis – miért úsztuk meg ilyen jól az új típusú koronavírus-járványt. A statisztikai adatokat nézve azt láthatjuk, hogy míg Spanyolországban egymillióból 576-an vesztették életüket a covid-19 fertőzés következtében, addig Magyarországon 45-en. A BCG-vakcina, vagy más fertőző betegség ellen való jó átoltottság, esetleg az időben meghozott intézkedések állhatnak a háttérben, vagy pusztán a szerencsén múlott, hogy talán óvatosan elkezdhetünk fellélegezni?
Valóban az a helyzet, hogy Magyarországon a kór jóval kevesebb áldozatot szedett, mint Spanyolországban, Olaszországban vagy az Egyesült Királyságban. „Ez a megkérdőjelezhetetlen tény egy dologgal biztosan összefüggésbe hozható, nevezetesen: Magyarország még a járvány korábbi szakaszában lépett és vezetett be nagyon határozott intézkedéseket”– mondja a Mandinernek Vokó Zoltán egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának igazgatója. Hangsúlyozza: „amikor nő az esetszám és gyorsan terjed a vírus, hetek, sőt napok is nagyon sokat számítanak”.
Hozzáteszi ugyanakkor, hogy „bizonyos fokig szerencsénk is volt, hogy nem Magyarországra csapott le először a kór. Ezzel beigazolódtak a – kereskedelmi és utazási szokásokra alapozó – nemzetközi modellek előrejelzései, amelyek azt prognosztizálták, hogy az egyik első európai góc Észak-Olaszországban alakul ki, hiszen az adriai térségben vannak Európa talán legintenzívebb kapcsolatai Kínával.
Furcsa jelenségek
„Vannak azonban furcsa jelenségek, amelyek a korlátozások mellett is felvetnek kérdéseket a vírus terjedése kapcsán” – szögezi le Vokó. A tudósokat foglalkoztatja, mi az oka, hogy a járvány sokkal durvábban tarolt Nyugat-Európán, mint keleten.
A szakirodalomban is felvetődött, hogy a BCG, vagyis a tuberkulózis elleni átoltottság is szerepet játszhat a kérdésben, hiszen az látszik, hogy a fertőzés kevésbé viselte meg azokat az országokat, ahol kötelező ez a vakcina. „Ezek egyelőre korai hipotézisek, ötletek csupán, nincsenek még megbízható, tudományos bizonyítékok arról, hogy a BCG-átoltottság hatással lenne a covid-19-re is” – mondja Vokó, aki mindenesetre két kutatásról is tud, ami ezzel kapcsolatban indult, ám ezeknek legjobb esetben is hónapok múlva lesznek eredményei.
„Eddig mindössze egy egyszerű, ökológiai korrelációs vizsgálat áll rendelkezésre, ami azt mutatta, hogy azokban az országokban, amelyekben a BCG-átoltottság magas, kevesebben fertőződtek meg az új típusú koronavírusban, és a halálozás is alacsonyabb, de egyelőre ez alig több, mint találgatás, hiszen számtalan egyéb eltérés is van ezen országok között, illetve egyéni szinten még nem sikerült igazolni ezt az összefüggést” – szögezi le.
Mutálódott kórokozó?
A halálozási arányok közötti különbség óriási, a földrajzi távolság viszont vírusléptékben nem olyan nagy, ami indokolhatná ezt. A kutatók ezért azt is vizsgálták, hogy időközben mennyire mutálódott a kórokozó, ám bebizonyosodott: a covid-19 hazánkba érkezett törzsei és a Nyugat-Európában pusztítók között nincs nagy különbség.
Azt sem tartja valószínűnek Vokó, hogy populációs szinten genetikai tényezők magyaráznák a különbséget. Mint mondja, az európai lakosság genetikai jellemzői nem különböznek nagymértékben, szinte majdnem kizártnak tartja, hogy ilyen markáns különbség lenne az országok között pusztán genetikai okok miatt.
Más oltás?
„Tetszetős magyarázatnak” tartja viszont, hogy nem csak a BCG, hanem más fertőző betegségek elleni nagyon szigorúan előírt, magas átoltottság lehetne az oka annak, hogy Kelet-Európa jobban megúszta, mint nyugat, ám jelen pillanatban ezzel kapcsolatosan sincs semmiféle evidencia, így egyelőre ez is a találgatások mezsgyéjén marad csupán. „Az ugyanakkor világosan látszik, hogy a távolságtartásnak, az időben bevezetett intézkedéseknek és az emberek fegyelmezettségének nagyon komoly hatásuk van, ahogy a maszkviselésnek is, hiszen a járvány dinamikája megtört” – hangsúlyozza.
Annak kapcsán, hogy valószínűnek tart-e második hullámot, Vokó kifejti: a vírusok terjedését elősegítő csapadékos ősszel megvan erre az esély – epidemiológiai modellek szerint általában a koronavírusok jobban kedvelik ezt, mint a szárazabb, napos, melegebb időt. „Az előrejelzések azt mutatják, a második hullám jelentősebb is lehet, mint az első, de ez is csak egy forgatókönyv a sok közül” – mondja, hozzátéve, hogy az, hogy kialakul-e ismét járvány, azon is múlik, hogy mi hogyan viselkedünk: az intézkedések, és azok betartása nagymértékben befolyásolják a kórokozó terjedését. „Nem mondom, hogy a tízszeresére, de valamelyest több esetre számítottam”
– válaszolja arra a kérdésünkre, meglepte-e, hogy az eddigi részeredmények szerint 8276 PCR-tesztből kettő lett pozitív az országos reprezentatív szűrővizsgálaton. Hozzáteszi ugyanakkor, ezek csak előzetes eredmények, hiszen a teljes mintát még nem látjuk.
A Semmelweis Egyetem tájékoztatása szerint még mintegy 1200 fő részvételére van szüksége a hazai orvosképző egyetemeknek ahhoz, hogy országosan és regionálisan is reprezentatív legyen a koronavírus tesztelés eredménye, ezért a szűrés határidejét május 16-a, szombat 19 órára módosították.
Tünetmentes esetek?
„Semmi nem utal arra, hogy az először azonosított, pozitív tesztet produkáló két iráni egyetemistán kívül más kiindulóforrás is lett volna” – válaszolja arra a kérdésre, mekkora az esély arra, hogy az év elején még az intézkedések bevezetése előtt többen átestek volna a fertőzésen. Ha így lenne, az azt jelentené, hogy akik behurcolták a vírust, azok tünetmentesen vészelték át a betegséget, de még azok is, akiknek ők átadták – ennek viszont igen kicsi a valószínűsége. Mint mondja, eleinte lényegében minden esetnél fel lehetett térképezni a fertőző forrást, nem volt olyan megbetegedés az első esetek között, ahol ezt ne lehetett volna azonosítani.
Az mindenesetre az egyetemi tanár szerint kijelenthető, hogy a vírus terjedése lényegében megállt,
pontosabban az intézményekben élők körébe szorult vissza, de a járványveszély továbbra is fennáll. „A vírus nem tűnt el teljesen, több száz hordozó lehet a környezetünkben, ezért nem szabad, hogy éberségünk csökkenjen” – hangsúlyozza. Azt mindenesetre leszögezi: „a járvány első hullámát sikerült majdnem teljesen megfékezni”.
Forrás: mandiner.hu
Kiemelt kép illusztráció/Envato elements