Ámulva figyelem, hogy mi történik jelenleg Szentesen. Most, amikor minden valamirevaló középiskolai pedagógus lélekben azokat a diákokat siratja, akikkel nem élte át az utolsó órák vidám hangulatát, akik nem énekelték el neki a búcsúdalt az esti szerenádon, és akiket nem ölelt át könnyes szemmel a ballagáson. Bár jómagam is tanár vagyok, ebben a vészterhes időszakban még nem volt rálátásom arra, hogy az iskola, ahol tanítok, hány fővel indít el osztályokat. Kissé bátortalanul kérdezem, hogy senki sem ismeri a 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendeletet a 2019/2020. tanév rendjéről? A hatályos rendelet egyértelműen fogalmaz: a központi írásbeli felvételi vizsga és a szóbeli meghallgatás után március 16-ig a középiskola nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A pedagógus szakzsargon ezt hívja ideiglenes felvételi jegyzéknek. Ideiglenes, mert még változtathat a diák az általa megjelölt sorrenden, ideiglenes, mert még kiderülhet, hogy azt az iskolát, azt a tagozatot csak a sokadik helyen jelölte meg, ezért a sorrend még változhat. Óriási hibát követ el az a pedagógus, aki az ideiglenes felvételi jegyzék alapján azt ígéri a felvételiző diákoknak, hogy biztosan bejutottak az adott intézménybe. Miután minden diák eldöntötte, hogy mit csinál az ideiglenes felvételi eredmény ismeretében, a Hivatal április 8-án megküldi az ideiglenes felvételi rangsort a középiskola igazgatójának. És itt még mindig csak ideiglenes jegyzékről beszélünk. A felvételi folyamat mindaddig nem zárul le, amíg a Hivatal nem alakítja ki a végeredményt, és nem küldi meg az egyeztetett felvételi jegyzéket az iskola igazgatójának. A felvételt hirdető középiskolák április 30-án megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a felvételizőknek. Már egyre bátrabban kérdezem: mi a gond Szentesen? Semmi. Megint csak kavarnak azok, akik nem is értenek hozzá. Megint csak sok az okos, akik nem ismerik a hivatalos eljárásrendet, és arra sem képesek, hogy ránézzenek a hatályos EMMI rendeletre. Megint csak jó egy kicsit vergődni, és nem dolgozni. Megint csak jó dobpergéssel felhívni a figyelmet egy álproblémára, és közben a szőnyeg alá söpörni egy másikat. A drámai ugyanis már rég nem olyan, mint egykoron volt. Irreális elvárás, hogy ma Magyarországon 60 % legyen a határ egy gimnázium felvételijén? Dehogy! Esetleg voltak olyan pedagógusok, akik etikátlan módon előre megígérték a felvételizőknek, hogy felvételt nyertek a tagozatra? És nem várták meg, amíg a felvételi eljárás lezárult? Hát, kérem szépen! Akkor ők most tegyék össze a kezüket, és örüljenek, hogy lesz pótfelvételi, és végre dolgozzanak, ne a világhálón vitatkozzanak!
Athéné