” Maradj otthon! Eljött a tavasz sötét árnyaival Az ismeretlen húz magával karjaival Féltelek, mert te adtál életet, Mit ugyanúgy, csak veled élhetek. Maradj otthon, hogy megölelhess újra, De hidd el, hogy most te számíthatsz rám Maradj otthon, hogy megölelhess újra, Mert a fák lombjai csak azt súgják… Most én vigyázok rád, Ahogy te régen. Most úgy kell nekem hinned, Ahogy akkor neked hittem. Most én vigyázok rád, Ahogy te régen. Most én vigyázok rád. Én vigyázok rád. Maradj otthon! Csak maradj otthon Az áldozat, amit visszakapsz Olyan, mint az első sebtapasz, Amit tőled kaptam. Féltelek, mert Te adtál képeket Miket (csak) rajtad keresztül nézhetek. Maradj otthon, hogy megölelhess újra, De hidd el, hogy most te számíthatsz rám Maradj otthon, hogy megölelhess újra, Mert a fák lombjai ma csak azt súgják… Most én vigyázok rád, Ahogy te régen. Most úgy kell nekem hinned, Ahogy akkor neked hittem. Most én vigyázok rád, Ahogy te régen. Most én vigyázok rád. Én vigyázok rád. Maradj otthon! “