A gyerekek személyiségének fejlődésében kulcsfontosságú szerepet játszanak az ingerek, amelyek érik őket. Először családi körben és az iskolában kapják a különböző impulzusokat, majd ahogyan a látóterük tágul, különböző videojátékok, filmek és dalok kezdik érdekelni őket, amelyek az agresszív töltetük miatt komolyan megváltoztathatják a viselkedésüket.
Szinte minden családban előfordul, hogy a szülők azzal szembesülnek, a gyerekek olyan játékot játszanak, illetve olyan dalokat hallgatnak, amelyeknek a lehetséges agresszív hatása aggodalommal tölti el őket. Természetesen ezek az alkotások minden tinédzserből más reakciót váltanak ki, és van, hogy egyáltalán nem okoznak problémát. Egy dologban azonban a legtöbb vélemény megegyezik: ezek az agresszív impulzusok biztosan nem tesznek jót a fiataloknak.
De vajon mikortól lesz veszélyes egy erőszakos játék vagy dal a személyiségfejlődésükre, és hol húzódik a szülő szerepe?
„Elsőként azt fontos tisztázni, hogy az agresszió egy veleszületett tulajdonság, mindenkiben ott van, és sokszor finoman önérvényesítési tendenciának, asszertivitásnak szokták nevezni. A kezelése a nevelési folyamatban csapódik le igazán” – mondta Földi Rita klinikai szakpszichológus a hirado.hu-nak.
Hozzátette: voltak olyan fejlődéslélektani kutatások, amelyekben megnézték, hogy az a minta, amit a gyermek lát, és amely megerősítést kap a környezete részéről, sokkal több erőszakos cselekedethez vezet. Ha az agressziónak pozitív kimenetele van, az egyén megszerez általa valamit vagy revansot vesz a másikon, az megerősítő akciónak minősül. A jutalmazás hozhatja felszínre ezeket a tendenciákat.
Az agresszív játékok megerősítenek egy helytelen viselkedési mintát
A pszichológus szerint azoknál a játékoknál, melyek az agresszióról szólnak és a jó teljesítményükért – a továbbjutások, pontok, szintlépések által – jutalmat kapnak a gyerekek, azt váltják ki belőlük, hogy ügyesnek érzik magukat, ami megerősíti az agressziót, és emiatt az fennmarad bennük, mint viselkedéses tendencia.
Az Iowa Állami Egyetem pszichológusa, Christopher Barlett által vezetett kutatócsoport kísérletében 47 hallgató 15 percig játszott a „Mortal Kombat: Halálos Szövetség” játékkal. Ezután a csapat különféle fizikai és pszichológiai módszerekkel ingerelte az alanyokat, hogy megnézze a reakcióikat – írta korábban a The New York Times.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a hallgatók agresszívebben viselkednek-e, mutatnak-e empátiát, ha egy olyan társuknak kell kimérniük csípős szószt, aki nem bírja az erős ételeket, de attól még a kísérlet jegyében le kell nyelnie a mártást.
A teszten az erőszak nélküli videójátékot űző csoporthoz képest azok, akik a Mortal Kombattal játszottak
sokkal agresszívabb viselkedést mutattak, és jelentősen nagyobb adagokat mértek ki a csípős szószból.
„Lehet, hogy esetenként a verekedős, lövöldözős játékok segítik csökkenteni a gyerekben a feszültséget, de attól még megerősítenek egy mintát. Emiatt az egyén fenntartja a viselkedést, és esetleg olyan élethelyzetekben is alkalmazni fogja, ahol árt másoknak. Persze ez függ a gyerek életkorától, az értékközvetítéstől – amit először a család, majd az intézmény közvetít felé –, és azoktól a külső szabályozóktól, amelyek a viselkedésre hatnak” – fejtette ki Földi Rita.
Kiemelte: ha az olyan cselekedetnek, amely másokra nézve káros, agresszív, bántalmazó, nincsen negatív következménye, azt jutalomnak érzékeli az egyén, és így a viselkedés fenntartásában játszik szerepet.
Az általuk csodált előadókat utánozhatják
Az agresszív töltetű dalok hatásánál sincs sok különbség, kivéve, hogy ott a gyerek nem megerősítést kap, hanem egy példaképet, akire hasonlítani akar.
„A viselkedésben a mintakövetés, az utánzás rendkívül jelentős szerepet játszik a későbbiekben. Ha tiszteli, csodálja, követi azokat az előadókat, akik az agresszív dalszövegeket közvetítik, akkor ő ezeket jónak, helyesnek fogja elfogadni” – hangsúlyozta a pszichológus.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.