Február 9-én – immáron 92. alkalommal – adják át a filmvilág legrangosabb kitüntetését, az Oscar díjat. A díjat még 1927-ben az Amerikai Filmakadémia alapította azzal a céllal, hogy évente egy alkalommal, különböző kategóriákban elismerje a mozgóképipar legjelesebb alkotóművészeinek tevékenységét. Az első díjkiosztót a patinás hollywoodi Roosewelt szálló egyik termében tartották 1929. május 16-án zárt körű bankett keretében. Akkor csupán néhány kategóriában hirdettek győztest, és a díjként átadott szobrocska még a nem igazán sokat sejtető Akadémiai Díj megjelölést viselte, csak 1931-ben ragadt rá a mára kultikussá lett Oscar elnevezés. A névadó pedig – a legenda szerint – egy hölgy, az akadémia első könyvtárosa Margaret Herrick volt. Ugyanis ő mondta azt, hogy a szobor „Oscar” nevű nagybácsikájára emlékezteti – és az Oscar elnevezés elindult a világhírnév felé vezető úton.
Maga 33,2 cm magas, 24 karátos arannyal bevont szobrocska – George Stanley alkotása – egy filmtekercsen álló meztelen test előtt kardot tartó lovagot ábrázol, és eredetileg bronzból később a britannia nevű könnyebben megmunkálható ón ötvözetből készült. Mintegy másfél évtizedig minden szobor egyedi példányként került ki a szobrász keze alól, majd a díj készítését is elérte a tömegtermelés, manapság évente több mint félszáz darabra ad megrendelést az akadémia a díjat készítő chicagói cégnek. A szobrokat 1949 óta sorszámmal is ellátják, a számozás – kit tudja miért – 501-gyel kezdődött. A díjazottak névsorát a kezdeti években – a korai lapzárták miatt – előre megküldték az újságoknak. 1940-ben azonban kínos eset történt: a Los Angeles Time túl korán nyilvánosságra hozta a listát és a díjátadó vendégeit már nem érte meglepetésként a díjazottak névsora. Ekkor át is tértek a lepecsételt borítékok rendszerére. Az 1932-es gálát már egész Amerikában közvetítette a rádió, 1954-ben pedig sor került az első tévéközvetítésre is, a vezető riporter a későbbi elnök Ronald Reagan volt. 1966-ban sugározták először színesben az eseményt, és 1990 volt azaz év amikor szerte a világon első alkalommal vonzott az élő adás egymilliárdnál több nézőt a képernyő elé. A rendezők figyelme – az amerikaiakra jellemző módon – az évek során sok mindenre kiterjedt. Pl. 1943-ban meghatározták, hogy a díjazottak a közönség előtt fél percnél hosszabb köszönőbeszédet nem mondhatnak… 1968 óta kötelezővé tették a díjazottaknak és a díjátadóknak egyaránt az elegáns alkalomhoz illő viseletet. Az évtizedek során egyre bővült a kategóriák száma – ma már több mint 20 létezik – ami évről évre változhat köszönhetően annak, hogy az akadémia fenn tartotta azt a jogot, hogy új kategóriákat vezessen be, és már meglévőket hagyjon el.
A lényegében „szakmai” díjakon túlmenően különlegességként az akadémia emberjogi (humanitárius Oscar) díjat és életműdíjat is kioszt a filmművészetben hosszú időn át kimagasló munkát végző művészek elismerésére. És még egy érdekesség: a harmincas évek óta – igaz nem minden évben – az Oscar ceremónia keretében átadnak egy díjat, ami nem igazi Oscar. Ez azon rendezők mintegy vigaszdíjául szolgál, akiket sokszor jelöltek ugyan, de soha nem kapták meg az igazi Oscart, köztük van a filmtörténelem olyan óriása, mint a kilencszeres jelölt Ingmar Bergman és ötszörös jelölt Alfred Hitchcock is.
Remélem az Oscar díj rövid történetével sikerült a kedves olvasók figyelmét elnyerni, és írásom olvasásakor nem okoztam unalmas perceket.
Írta: Kormányos Lajos