Vízkereszt vagy háromkirályok napja az egyik legrégibb egyházi ünnep, amelyhez számos néphagyomány és szokás is kapcsolódik – hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Január hatodikával, vízkereszttel lezárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsangi időszak. Ez az ünnep rendkívül fontos a katolikus emberek számára, ilyenkor van a vízszentelés, a szenteltvízből pedig régen krétát is szenteltek – idézte fel Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató hozzátéve, hogy ebből a szokásból alakult ki a házszentelés.
Mint mondta, ennek az volt a lényege, hogy oly módon szentelték meg a házat, hogy a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Ettől azt is várták, hogy minden rossz megálljon az ajtóban és ne jusson be a házba – tette hozzá.
A néprajzkutató beszélt arról is, hogy az ünnepi népszokások közé tartozott a háromkirályjárás hagyománya is, amelyen a bibliai királyokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kellékük a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Ugyanakkor ilyenkor mentek házról-házra a papok is, hogy megkapják természetbeni járandóságukat.
Kiemelte azt is, hogy a vízkereszt ünnepe több jelentést is hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn.
Vízkeresztkor elkezdődik a farsang időszaka, amely a nagyböjt kezdetével fog lezárulni. Mint mondta, ebben az esztendőben február 25-én lesz húshagyó kedd és hamvazószerdán kezdődik el a nagyböjt, így viszonylag hosszú farsangi időszakra számíthatunk.
MTI
– Hirdetés –