Vélemény

Szerencsés Károly: Jelöltek

Megint választások következnek, az ember tényleg úgy érzi, egy pillanatnyi fellélegzésre sincs idő. Országgyűlés, Európai Parlament, önkormányzat, időnként egy-egy helyi vagy országos népszavazás, időközi választás. Mintha egy ciklus nyugodt szakasza maximum két évig tartana, de mára már ez sem igaz, hiszen jól kitalált eszközökkel gondoskodnak róla, hogy állandóan döntenünk kelljen ügyekről, személyekről, pártokról. Hümmögünk a jelöltek nevét hallva, s még inkább az önjelöltek »bátorságán«. A legnagyobb baj nem is az, hogy nevetséges celebek jelentkeznek, hanem hogy egyik másik parlamenti párt jelöltjei – úgy tűnik – rosszabbak, ártalmasabbak, mint az önjelöltek, vagy a választást eleve lejáratni kívánó csoportok, pártok.

Most, hogy ez az írás éppen augusztus 31-én jelenik meg, vagyis a hírhedt »kékcédulás hadművelet« évfordulóján, belekukkantottam az akkori pártok országos listáin jelöltek névsorába. A kommunista párt első három helyén: Rákosi, Rajk, Gerő. Róluk mindent tud már a kedves olvasó: az első és a harmadik kivégeztette a másodikat, aztán a harmadik leváltotta az elsőt, végül mindkettőjüket lenyomta Kádár János. A jelöltek túlnyomó többsége miniszter, államtitkár, főtitkár, titkár, főtitkár-helyettes, alispán, főispán, igazgató, elnök, alelnök stb. Három egyetemi tanár: Andics Erzsébet, Lukács György és Rusznyák István. Utóbbi mint orvos (és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke) nagy és aljas szerepet játszott abban, hogy 1955-ben Nagy Imre betegségét felhasználják megbuktatásához. A hatvan név között találunk azonban érdekesebbeket is. Ilyen Odescalchi Margit (hercegnő, teljes neve: Johanna Elisabeth Palma Julia Eleonora Emilia Maria Immaculata), aki a náciellenességből (testvérét 1945 januárjában kivégezték) egyenesen a kommunisták karjaiba vetette magát. A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének budapesti elnöke lett, s ahogy lenni szokott, bolsevikebb, mint sok más kommunista. Azért 1956-ban ő is meglépett, a legenda szerint egy csirkefarmon dolgozott Ausztriában. Teljes nevét alighanem ott sem használta.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Egy kiállítás megnyitó margójára…..

cs3_admin

Szentandrássy Béla: Csengettek!!! Csak most már késsel…

cs3_admin

Mégis Karácsony…

cs3_admin

Jeszenszky Zsolt: Mitől szavaz ma valaki balra?

cs3_admin

Szerencsés Károly: Harc az együttérzésért

cs3_admin

Láng Zsolt: Stadionstopból kórházstop lett Budapesten

cs3_admin

Megadja Gábor: Apák és lányok

cs3_admin

Kottász Zoltán: Magányos farkasok

cs3_admin

Lánczi Tamás: Fekete-Győr András megmenti Romániát

cs3_admin

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább