Győztek-e a migránspártiak az EU-ban? Erre a kérdésre próbált választ adni Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Kiszely Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő és Georg Spöttle, a Nézőpont intézet elemzője csütörtökön Tusnádfürdőn. Biztató válasz sajnos nem született, de megtudtuk, hogy rengeteget kell még küzdeni azért, hogy eldőlhessen a kontinens sorsa, ez viszont az jelenti, hogy igenis van remény arra, hogy egy hosszú küzdelem végén a migrációt ellenző politikai erők győzzenek.
A migráció és a zöldpolitika kéz a kézben járnak – többek között ez is kiderült a “Győztek-e a migránspártiak az EU-ban?” című kerekasztal-beszélgetésen. Ráadásul rejtélyes módon a kommunizmusra hajazó ötletek is napvilágot látnak, például az, hogy a klímaváltozás okozta károkat valójában a gazdagokkal kellene megfizettetni.
Georg Spöttle ezzel kapcsolatban elmondta, a fiatalokat ez a téma fel tudja tüzelni, akik a beléjük táplált félinformációk után egy felperzselt Föld képével a fejükben kétségbe is esnek. A szakértő úgy véli, azt kellene elérni, hogy a konzervatív oldal is hasonlóan tudjon hatni a fiatalokra. Spöttle arra is felhívta a figyelmet, hogy a probléma megoldása nem olyan egyszerű, hiszen ha bezárjuk a műanyag palackokat gyártó cégeket, akkor világszerte több millió ember veszti el a munkáját.
Kiszelly Zoltán elmondta, nem véletlen, hogy a klímaharcosok mögött ugyanazok az NGO-k állnak, akik a migrációt is támogatják Európában, szerinte a radikális klímavédelem egy szektás vallás, ami arra is jó, hogy elterelje a figyelmet a migrációról, miközben a probléma nagyon is valós.
Kontrát Károly kifejtette, Magyarország valóban nem célpont a migránsok számára, hiszen hazánk komolyan veszi a határvédelmet, de még így is több ezren próbálnak meg átjutni a határon, vagyis a probléma még mindig aktuális. Kifejtette, Németország és Franciaország belpolitikai okokból erőlteti a migránsok elosztását, de nem értek el áttörést. Mellettük csupán Luxembourg, Portugália és az EU soros elnökségét ellátó Finnország támogatta a javaslatot. Az államtitkár elmondta: Magyarország és a V4 országai az Európai Tanács korábbi döntése tiszteletben tartása mellett foglalt állást, mely szerint a Földközi-tengeren érkező migránsokat nem szabad beengedni, és vissza kell őket szállítani a kiindulási országba.
Kontrát Károly elmondta: a V4-ek nagy sikert értek el azzal, hogy megakadályozták a köztudottan bevándorláspárti Frans Timmermans megválasztását az EB elnöki tisztségébe. Hozzátette: bíznak az EB elnökévé választott Ursula von der Leyen politikájában, és abban, hogy tenni fog a határok megvédéséért.
Mi mindent megteszünk azért, hogy a biztonság megmaradjon, de azt szeretnénk, hogy Magyarország ne legyen sziget az álláspontjával – tette hozzá.
Kiszely Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója hozzátette: a bevándorlók gyakran olyan országokból jönnek, ahol hozzászoktak a fegyverropogáshoz, a halálhoz, ezért nem rettennek meg az Európában megszokott büntetésektől.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: illúzió, hogy a bevándorlók hazatérnek, ha sikerül megteremteni a békét azokban az országokban, ahonnan elvándoroltak. Megjegyezte: a Szíriából elvándoroltak két százaléka volt hajlandó visszatérni országába.
Elhangzott az is, hogy nem minden esetben a migránsok tehetnek arról, hogy Európába akarnak jönni, hiszen ők gyakran csak el akarják tartani a családjukat. A probléma azzal van, hogy Dániában például egy munkanélküli migráns 300 ezer forintnak megfelelő dán koronát kap egy hónapban, és ezért semmit nem kell tennie, ez pedig több, mint amit egy év alatt megkeresne hazájában.
Georg Spöttle szerint az lenne a legjobb, ha ezeket a pénzeket saját hazájukban is meg tudnák keresni, ezáltal pedig fel lehetne virágoztatni a kontinenst. Emellett a migrációt azzal lehetne visszaszorítani Európában, ha a nyugat-európai országok nem ajánlanának olyan segélyeket a bevándorlóknak, amelyek töredékét képesek megkeresni országaikban
A résztvevők részben egyetértettek abban, hogy addig lehet ezeket a támogatásokat adni (abban nem értettek egyet, hogy ez mikor éri el a tűréshatárt), ameddig bírja az államháztartás, de ami még ennél is fontosabb, amíg az emberek ezt tűrik. Georg Spöttle, kifejtette, Németországban ma már nem érzik biztonságban magukat az emberek. Nem a terrortámadások réme kezdte ki a biztonságérzetet, hanem az olyan ötveneurós rablásoké, amelyeket sok esetben a bevándorlók követnek el a bankautomatákból készpénzt felvevő idős emberek ellen. Az elemző hozzátette: Németországban csak az elmúlt évben több mint 700 ezer bűncselekményt követtek el a bevándorlók.
A résztvevők kifejtették azt is, hogy emberileg sem szerencsés munka és teljesítmény nélkül pénzt adni valakinek, hiszen ez a migránsok önbecsülését is rontja. Ebből jól látszik, hogy a magyar kormány jól használja a forrásokat, mert oda próbálja vinni a segítséget, ahol szükség van rá, és ahol a segítség magja gyökeret ereszthet.
A konklúzió az, hogy természetesen nincsen minden remény veszve, hiszen Európában új vezetés alakul, és emiatt hamarosan talán a migránskérdéshez is máshogy állunk majd hozzá.
Forrás: pestisracok.hu