A patrióta gazdaságpolitika hét eredményének megőrzése után hét feladat vár Magyarországra, ahol a kormány is beavatkozásra kész. Energiafüggetlenség, tiszta ország, egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma, digitális képességfejlesztés, közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, felnőtt- és szakképzési rendszer átalakítása, kreativitás hasznosítás – ez a jövőnk hét pillére. Ezek már nem a gazdaságunk újraélesztését és stabilizálását szolgálják, hanem annak versenybe állítását.
A magyar családok költségvetése
A 2020-as költségvetés már a tizedik olyan költségvetésünk egyhuzamban, amely a magyarok érdekeit helyezi előtérbe, és 2020 lehet egymást követően a nyolcadik pénzügyileg fenntartható évünk, amikor a költségvetési hiányunk jóval a bűvös három százalék alatt marad. Erre akkor is büszkék lehetünk, ha ezt az elmúlt évtizedekben kivételes teljesítményt önmagában nem tekintjük célnak. A 2010 előtti gazdaságpolitika azt is bizonyította, hogy úgy is lehet nagyon sokat költeni, hogy abból a magyarok jóformán egy forintot sem látnak. Az óriási, felelőtlen költekezés és elszabaduló deficitek 2010 előtt csak az államadósságot növelték, így minél többet költött Magyarország, valójában annál kevesebb jutott a magyarok életszínvonalának emelésére a későbbiekben.
A 2020-as költségvetés által szimbolizált gazdaságpolitika patrióta abban az értelemben, hogy a magyarok érdekeit képviseli a mélykuruc szentimentalizmus mélabús igazságérzetével szemben, amely kizavarná a munkát és piacot jelentő multikat az országból és az ultralabanc, hazánkat 2010 előtt kiszolgáltató gazdaságpolitikával szemben. Annyi bizonyos, hogy nem a devizahitelezésen jól kereső külföldi pénzügyi befektetőket, hanem a magyar családokat helyezi előtérbe, mert a magyar családok szemével tekint a világra. Ezért alakít ki egyensúlyra törekvő viszonyrendszert a globális értékláncokkal, amelyek munkát adnak a magyaroknak és felvevő piacot jelentenek a magyar vállalkozásoknak és kreativitásnak. Ezért ismeri el a teljesítményt és a gyermekvállalást – Európában egyedülálló mértékben – a munkát terhelő adók csökkentésén és a gyermekvállaláshoz kötődő adókedvezményeken keresztül. Ezért csökkentette és csökkenti tovább a magyar vállalkozók adóterheit.
Ne feledjük, a két szélsőséget, az ultralabanc szolgalelkűséget és a mélykurucos lázadozást itthon ugyanaz a szellemi hagyomány képviseli – amely a kilencvenes években teljes mellszélességgel állt az importált gazdasági elméletek szolgálatába, hogy a külföldi privatizációt támogassa, és amely ma szintén a legkelendőbb külföldi, ezúttal baloldali elméleteket importálja. A jelenleg érvényes patrióta gazdaságpolitika ezzel a két szélsőséggel szemben törekszik a magyar érdekeket kiegyensúlyozottan képviselő gazdaságstratégiai irányra.
A teljes cikk itt olvasható el.
portfolio.hu